Oldal kiválasztása

Dasyprocta leporina

Örökbefogadó:

  • Salamon-Herbert Judit
CSALÁD: Agutifélék (Dasyproctidae)
ELTERJEDÉS: Dél-Amerika
TÖMEG: 3-6 kg
ÉLETTARTAM: 6 év
ÉLŐHELY: Erdő
ÉLETMÓD: Párban

Más néven közönséges aguti. Dél-Amerikában őshonos, nagy termetű rágcsáló, a kontinens északkeleti részen elterjedt. Brazília, Francia Guyana, Suriname, Venezuela, Trinidad és Tobago területén, elsősorban trópusi erdőkben fordul elő. Az erdőkön belül olyan területeket részesít előnyben, ahol a dús aljnövényzetben megfelelő búvóhelyet talál. Testhossza 49-64 centiméter, szőrtelen farka 6 cm hosszú. Az agutiknak kicsi, kerek fülei vannak. A hímek általában kisebb testűek a nőstényeknél, de megjelenésében a két nem nagyon hasonlít egymásra. Az arany aguti testének elülső részét barna szőrzet borítja, egyes területeken sötétebb foltokkal, farrésze arany színű, zömök. A mellső lábai rövidebbek a hátsóknál, a mellsőkön 4, míg a hátsó lábain 3 lábujj található. Monogám faj, egy életre választ párt magának. Párosan vagy kisebb családi csoportokban él, a csapat a szülőkből és utódaikból áll. Minden csoportnak saját territóriuma van, amelynek a nagysága az agituk fő tápláléka, a gyümölcsök elérhetőségének függvényében változik. Az aguti leginkább alkonyatkor és kora reggel aktív. Ezek a rágcsálók gyakran követi a majomcsapatokat, és a majmok által a földre hullajtott gyümölcsdarabokat, valamint a kemény magokat fogyasztják. Fogazatuk alkalmas a kemény maghéj feltörésére is. Magfogyasztásának köszönhetően az agutik fontos szerepet játszanak a magterjesztésben. Azokat a magokat, amelyeket nem tudnak rögtön elfogyasztani, elraktározzák későbbre. Néha azonban elfelejtik, hogy hová rejtették a magokat, így ezek a magok kicsíráznak. Az arany agutik. Évente kétszer szaporodnak, nincs külön párzási időszakuk. A vemhesség 100- 120 napig tart, ellésenként 1-4 utód születik egyszerre. A kölykök a legtöbb rágcsáló kölykével ellentétben szőrösen és fejletten jönnek a világra, a születésük után rövid idővel már képesek gyorsan futni, amely a túlélésük szempontjából nagyon fontos. Az arany agutik az ivarérettséget 9 hónaposan érik el, ekkor elhagyják a szülői csoportot. Az egyedek különböző hangjelzésekkel kommunikálnak egymással, pl. morgással, éles sikoltással, ezen kívül kommunikációjukban nagy szerepet játszanak a különböző testtartások. Területük határait vizeletükkel jelölik meg. Mivel a fajt élőhelyén vadásszák, valamint számos ragadozó állat fontos táplálékállata, az arany agutik nagyon éber állatok, ha veszélyt észlelnek, rendkívül gyorsan, akár 2 méteres ugrásokkal is képesek menekülni. Az arany agutit egyelőre nem fenyegeti a kipusztulás veszélye.

Share this Tweet this Share this Share this Pin this
Családbarát hely ZooLive gomb