Oldal kiválasztása

Eulemur fulvus

Jancsika, a hím barna maki örökbefogadói: Végh Andrea és Végh András

CSALÁD: Makifélék (Lemuridae)
ELTERJEDÉS: Madagaszkár, Mayotte-sziget
TÖMEG: 2-4 kg
ÉLETTARTAM: 20-25 év
ÉLŐHELY: Esőerdő
ÉLETMÓD: Csoportos

A barnamaki rendszertani besorolása  még napjainkban is vita tárgyát képezi. Egyes rendszerezők szerint a fajnak nyolc alfaja ismert, amelyek Madagaszkár más-más területein őshonosak, illetve egyes alfajok megtalálhatók a szomszédos Mayotte-szigeten és a Comore-szigeteken is. 2001-ben, több átfogó vizsgálat alapján a különböző alfajokat faji rangra emelték, a legújabb ismeretterjesztő művekben már így találkozhatunk velük. A különböző barnamakikat elterjedési területük mellett a szőrzet színe segítségével is el lehet különíteni egymástól. A barnamakik nyolc alfaja (vagy faja) közül a Pécsi Állatkertben az Eulemur fulvus rufus (újabban Eulemur rufus) kerül bemutatásra. A nálunk látható faj magyar elnevezése is igen érdekes, hiszen régebben vöröshomlokú maki néven találkozhattunk vele a szakirodalomban. Újabban ezt a magyar nevet célszerű az  Eulemur rufifrons magyar elnevezéseként használni, míg a Pécsett látható Eulemur rufus hivatalos magyar neve vörös maki lett.  Az Eulemur rufus Nyugat-Madagaszkár lombhullató erdeiben fordul elő. A faj átlagos testhossza 40 cm, a farok körülbelül 55 cm hosszú. A hímek szőrzete szürkésbarna, a fajra jellemző fej vöröses színe. A nőstények szőrzetének színe eltérő, inkább vörösesbarna. A szemük felett világosabb folt tarkítja a bundájukat. A barnamakik csapatokban élnek, egy-egy csapatot akár 8-17 egyed is alkothat. Nappal aktív faj, elsősorban a fákon, a lombkoronaszinten tartózkodik, a talajszintre csak viszonylag ritkán jön le. A fáról fára való ugrálás során hosszú farka segíti az egyensúlyozásban. A barnamakik életebén fontos szerepet játszik a tisztálkodás, a csapattársak szőrének kurkászása. A csapat tagjai gyakran alszanak összebújva. Néha gyűrűsfarkú makikkal közös csapatok is megfigyelhetőek. A barnamakik hangadással, illatanyagokkal és vizuális jelek segítségével kommunikálnak egymással. A szaglásnak fontos szerepe van életükben, a csuklójukon található illatmirigyek váladékával jelölik meg a területet. A barnamakik többféle hangot képesek kiadni, pl. hívó vagy veszélyre figyelmeztető hangokat. Ezen kívül különböző testtartásokkal és arckifejezésekkel is kommunikálnak egymással. Alapvetően növényevők, néha állati eredetű táplálékkal is kiegészítik étrendjüket. Nagy szerepük van bizonyos növényfajok magjainak terjesztésében. A párzási időszak június-július környékén jellemző, a vemhesség 120 napig tart. A nőstény évente egy utódot hoz a világra, az ikrek ritkák. A kölyök az első három hetet az anyja hasába kapaszkodva töltik, majd idősebb korában a hátán utazik. 4-6 hónapos korára az utód már szilárd táplálékot eszik. A kölyköt csak a nőstény gondozza, a hímek nem vesznek részt ebben a feladatban.  A barnamakik 1-2 évesen válnak ivaréretté. A fakitermelés, az erdőégetések és a mezőgazdasági területek növekedése az összes barnamaki fennmaradását veszélyezteti.

Share this Tweet this Share this Share this Pin this
Családbarát hely ZooLive gomb