Oldal kiválasztása

Xerus inauris

CSALÁD: Mókusfélék (Sciuridae)
ELTERJEDÉS: Dél-Afrika
TÖMEG: 423-600 g
ÉLETTARTAM: 11,5 év fogságban
ÉLŐHELY: szavanna
ÉLETMÓD: csoportos

Más néven fokföldi ürgemókus. Afrika trópusi területeken elterjedt mókusfaj, leginkább száraz környezetben, szavannákon és füves területeken fordul elő. A Kalahári-sivatagban is megtalálható. A legtöbb mókusfajjal ellentétben nem a fákon, hanem föld alatti üregekben él, amelyek védelmet nyújtanak a földimókusok számára a szélsőséges időjárási körülményekkel és a ragadozókkal szemben. A földimókusok a talaj felszínén is viszonylag sok időt töltenek. Nappal aktív, növényevő állatok. A fokföldi földimókus érdes, rövid szőrzettel rendelkezik, amelynek színe sötét és világos vörösesbarna között változik. A végtagok, az arc és a nyak fehér színű. Fehér farka majdnem olyan nagy hosszú, mint az állat testhossza. A hímek és nőstények mérete eltérő, a hímek valamivel nagyobbak (hímek testhossza:452-476 mm; nőstények testhossza: 435-446 mm). Poligám faj, mind a nőstények, mind a hímek párosodhatnak több partnerrel is. Csoportokban élnek, egy csapatot egy vagy több hím és  3-4 nőstény alkot, melyek közül többnyire csak egy ivarzik egyszerre. A domináns hímek előbb párosodnak, mint az alárendeltek. A csapatban élő, alárendelt hímekkel szemben a dominánsok nem agresszív harcban küzdenek meg, a legtöbbször csak erőfitogtatás, pózolás figyelhető meg egy-egy ilyen “harc” során. Olykor egynemű hímcsapatok is megfigyelhetők, melyekben akár 19-20 fiatal hím is élhet. Az európai mókusokkal ellentétben a fokföldi földimókusoknál nem figyelhető meg nyugalmi periódus.  Egész évben párosodhatnak, a legtöbb párzás télen figyelhető meg. A vemhesség ideje átlagosan 48 nap, az alom 1-3 kölyökből áll, melyek vakon és csupaszon születnek. A föld alatti üregekből 45 napos koruk után után jönnek elő. Az ivarérettséget a hímek 8, a nőstények 10 hónaposan érik el. Miután a hímek ivaréretté válnak, elhagyják a szülői csoportot, míg a nőstények a csapattal maradnak. Csak a nőstények gondozzák az utódokat, a hímek nem vesznek részt benne. A földimókusok kommunikációja hang-és kémiai jelzésekkel valósul meg. Riasztó hívásokkal figyelmeztetik egymást ragadozó közeledése esetén. A kölykök csiripelő hangot adnak játék közben, nyikorgó hanggal fejezik ki nemtetszésüket. Ha egy ragadozó közelít, és a mókusok nem tudnak időben elrejtőzni az üregekben, akkor a csoport megtámadhatja a betolakodót, de ilyenkor az ellenség tényleges támadása esetén gyakran inába száll a mókusok bátorsága, és elmenekülnek. A fokföldi földimókusok olykor kölcsönösen pozitív (mutualisztikus) kapcsolatban állhatnak a szurikátákkal és a rókamangusztákkal. Megosztják egymással üregeiket,  a ragadozók elleni védelemben hangjelzéssel figyelmeztetik egymást, illetve a testhőmérséklet fenntartása érdekében olykor összebújva alszanak a más-más fajokba tartozó állatok. A fokföldi földimókus egyelőre nem tartozik a veszélyeztetett állatok közé. Egyes vidékeken megdézsmálja az ültetvényeket, ezért kártevőként vadásznak rá. Az európai állatkertekben ritka, Magyarországon csak a Pécsi Állatkertben látható.

Share this Tweet this Share this Share this Pin this
Családbarát hely ZooLive gomb