Oldal kiválasztása

Saguinus oedipus

CSALÁD: Csuklyásmajomfélék  (Cebidae)
ELTERJEDÉS: Dél-Amerika
TÖMEG: 260-380 g
ÉLETTARTAM: 23 év fogságban
ÉLŐHELY: esőerdő
ÉLETMÓD: csoportos

A  gyapjasfejű tamarin, más néven Liszt-majmocska Északnyugat-Kolumbia trópusi esőerdeiben, nyílt erdeiben, illetve másodlagos bozóterdeiben fordul őshonos. A lombkoronaszint lakója, a talajra csak ritkán ereszkedik le. Az éjszakákat odúkban tölti. Hosszú fehér színű hajkorona jellemzi, amely leér egészen a válláig. A faj innen kapta magyar és német nevét, mivel a fején található szőrzet Liszt Ferenc időskori frizurájára emlékeztet. A Liszt-majmocska háta, válla barna színű, hasa és lábai fehérek. Hosszú farkának felső fele barna, alul pedig fekete. A kisebb méretű majmok közé tartozik, mindössze 20–28 cm a testhossza, viszont a farka hosszabb, mint a teste. Ahogy a többi karmosmajomnak, úgy neki is karmai vannak, csak a hátsó lábai nagylábujjain visel körmöket. Kis családi csapatokban él, melyek létszáma 2-19 között változik. A csoport egy szaporodó szülőpárból és utódaikból áll. A csapatban kizárólag a domináns pár szaporodhat, az anyaállat speciális feromonok kiválasztásával gátolja meg lányai ivarzását. A szaporodási időszak januártól júniusig tart, a vemhesség időtartama 140 nap. A nőstény szinte mindig ikreket hoz világra, az egykék és a hármasikrek ritkák. Mivel a kölykök testsúlya az anya testsúlyának akár 15-20 %-a is lehet, az apa és a nagyobb testvérek besegítenek a kölykök hordozásában és gondozásában. Az újszülöttek csupán szoptatás idején tartózkodnak anyjukon. Egyes nőstények akár évente kétszer is szülhetnek kölyköket. Az ivarérettséget a nőstények 18 hónaposan, a hímek 24 hónaposan érik el. Egy-egy csoport territóriumának nagysága akár a 7-10 hektáros méretet is elérheti. Ezek az apró majmok területüket a nemi szerveik környékén található mirigyek váladékával jelölik meg. A Liszt-majmocska mindenevő, táplálékának legnagyobb részét azonban a különböző rovarok teszik ki. Megfigyelték, hogy vannak olyan hangjelzéseik, amelyeket a csapat tagjai csak táplálkozáskor használnak. A gyapjasfejű tamarin napjainkra súlyosan veszélyeztetett állatfajjá vált, mivel nagyon érzéken az élőhelyét érintő zavarásokra. Ezen kívül  az illegális kereskedelem is fenyegeti a faj fennmaradását.

Share this Tweet this Share this Share this Pin this
Családbarát hely ZooLive gomb