Oldal kiválasztása

Lemur catta

Főnök, a gyűrűsfarkú maki örökbefogadója: Masinka Kitti

Kis Sanya, a gyűrűsfarkú maki örökbefogadója: Karácsonyi Judit

Grabowski, a gyűrűsfarkú maki örökbefogadója: Németh Levente

 

CSALÁD: Makifélék (Lemuridae)
ELTERJEDÉS: Dél-és Délnyugat- Madagaszkár
TÖMEG: 2.3-3.5 kg
ÉLETTARTAM: 33 év fogságban
ÉLŐHELY: ligeterdő
ÉLETMÓD: csoportos

A gyűrűsfarkú maki, vagy más néven közönséges maki vagy katta Madagaszkár déli, délnyugati részén fordul elő, illetve egy populáció a sziget délkeleti részén is megtalálható, az Andringitra-hegységben. A ligeterdőkön kívül a bokros területeket is kedveli. Kiválóan mászik fára, a többi makifajhoz képest viszonylag sok időt tölt a talajon is. Méretét tekintve közepes nagyságú makifajnak tekinthető, fej-törzs hossza 385-455 mm, a farka hosszabb, mint a teste, 560-624 mm. A legjellemzőbb tulajdonsága a fekete-fehér gyűrűs színezetű farok. A szőrzete a hátán szürkésbarna, hasa fehér, arca szintén fehér, a szemeket és az orrot fekete folt veszi körül. Csoportosan élnek, 12-24 egyed alkot egy csapatot. Poligám faj, a csoportokban a domináns hím több nősténnyel is párzik. A csapatban a nőstények a vezetők, a legmagasabb rangú hím is csak a legalacsonyabb rangú nőstény alatt foglal helyet a ranglétrán. A csoporton belüli harc legtöbbször csak a szaporodási időszakban jellemző. A hímek a nőstények kegyeiért versengenek, a nőstények pedig gyakran a táplálék miatt harcolnak egymással. Ezek a harcok többnyire ártalmatlanok, a legtöbbször úgy zajlanak, hogy a hím a csuklóján és a nemi szervei körül található mirigyek váladékával bedörzsöli a farkát, majd az ellenfél felé irányítja azt.Ha a gyűrűfarkú makik a talajszinten mozognak, farkukat magasba tartják, így a szagmirigyek váladéka messzire elérződik. Ez egyrészt a saját csapattagok számára jelzés, másrészt pedig a rivális csapatok számára területjelzés. A mirigyváladékkal a területükön található fákat, tárgyakat is bekenik. Állatkerti körülményke között, ha az állatok kifutójába új, ismeretlen tereptárgy kerül, a gyűrűsfarkú makik szinte rögtön megjelölik azt. A szaporodási időszak áprilistól- júniusig tart. A vemhesség 4-4.5 hónapig, ennek letelte után 1-3 utód jön világra. Az ikerellés viszonylag gyakori. A kölykök 5 hónap után válnak önállóvá. Az utódgondozás nagyobb részét a nőstények végzik, a hímek csak ritkán segítenek nekik.  A nőstények nem agresszívek más nőstények utódaival szemben, védik őket, játszanak velük.  A gyűrűsfarkú makik kommunikációja fejlett, több formában történik: vizuális jelzések, pl. testtartások, arckifejezések; hangjelzések, valamint kémiai jelek (pl. feromonok). Az érintkezésnek nagy szerepe van a kapcsolatok kiépítésében, leginkább a nőstény és utóda között fontos, de gyakran a felnőtt állatok is tisztogatják egymást. A csapat tagjai gyakran alszanak összebújva. A gyűrűsfarkú maki mindenevő, étrendjének a legnagyobb részét növényi eredetű táplálék teszi ki. Nagy szerepe van bizonyos növényfajok magjainak terjesztésében. A gyűrűsfarkú maki a legnagyobb egyedszámmal rendelkező makifaj, ennek ellenére napjainkra veszélyeztetett veszélyeztetett fajjá vált, leginkább az élőhelyek pusztulása, a vadászat és az illegális állatkereskedelem miatt.  Az élőhelyei minőségének romlását, illetve a faj számára alkalmas élőhelyek csökkenését a túllegeltetés, az erdőtüzek és a fakivágások okozzák.

Share this Tweet this Share this Share this Pin this
Családbarát hely ZooLive gomb