Oldal kiválasztása

A modern állatkertek a régi idők szokásaival ellentétben már nem csupán bemutatni kívánják az adott állatfajokat és a látogatókat szórakoztatni ezzel. Napjainkban az oktatás, a kutatás és a természetvédelem éppúgy hozzátartozik egy állatkert feladataihoz, mint a szórakoztatás. Számos olyan állatfaj létezik, melyeket az állatkertek mentettek meg a teljes kipusztulástól, ilyen az európai bölény (Bison bonasus), a Dávid-szarvas vagy milu (Elaphurus davidianus) és a Pécsi Állatkertben is látható tarvarjú (Geronticus eremita). Más fajok és alfajok, mint pl. a Mhorr-gazella (Nanger dama mhorr) és a soccorói gerle (Zenaida graysoni) esetében olyan állatokról beszélhetünk, melyek a szabad természetben már kihaltak, csakis fogságban élő példányok ismertek. Az állatkertek különböző szervezetekbe tömörülve, összehangolt tenyészprogramokhoz csatlakozva igyekeznek részt venni az egyes állatfajok megmentésében.  Ezekről a programokról szól alábbi írásunk.

dsc_0289

A tarvarjú egyike azon állatfajoknak, melyeket az állatkertek mentettek meg a teljes kipusztulástól. Nevével ellentétben nem a varjúfélékhez tartozik, a faj valójában az íbiszek rokona.

EAZA

Kontinensünk legrangosabb állatkerti szakmai szervezete az EAZA, az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (European Association of Zoos and Aquaria). Az EAZA tagság számos előnnyel jár egy állatkert számára, a tagok több EEP-programban is részt vehetnek, melyek keretein belül az adott állatokért nem kell fizetni, csupán csak szállításukért. Az EAZA tagság egyfajta szakmai elismerést, mondhatni, rangot ad az adott állatkertnek. A csatlakozáshoz azonban számos kritériumnak kell megfelelni, így előfordulhat, hogy évekig elhúzódik a kandidálási folyamat. Jelenleg állatkertünk is ebben a folyamatban van, terveink szerint idővel a Pécsi Állatkert is tagja lehet az EAZA-nak.

dsc_0766

Kubai krokodil jelenleg csak a Pécsi Állatkertben látható Magyarországon

ESB

Az EAZA-n belül két különböző program alakult a veszélyeztetett állatfajok tartása és tenyésztése érdekében, az ESB és az EEP. Az ESB (European Studbook, Európai Törzskönyvi Program) az alacsonyabb szintű program.  Feladata bizonyos állatfajok egyedeinek nyilvántartásba vétele, genetikai és demográfiai változásaik nyomon követése.  Minden egyes ESB-t egy törzskönyvi vezető vezet. A törzskönyvi vezető kérdőívek segítségével gyűjti össze az adott tartóhelyeken élő egyedek adatait: név, jelölés, ivar, életkor, származás stb. Az adatokat számítógépes program segítségével elemzi, ezek segítségével elkészíti a törzskönyvet. Javaslatokat, tanácsokat ad az egyes egyedek állatkerti tenyésztése kapcsán. Az egyes állatkertek hozzá fordulnak, ha gyűjteményükben egy adott, ESB-vel rendelkező fajt szeretnének tartani, illetve a szaporulat elhelyezésében is ő segít a különböző intézményeknek. A törzskönyvi vezetőnek kötelező jelentenie az EAZA-nak és a TAG-elnöknek a törzskönyv aktuális állapotáról.  ESB-s fajokat olyan állatkertek is tarthatnak, melyek nem EAZA-tagok. Az első ESB-k a következők voltak: európai bölény (Bison bonasus) -1923, Przsevalszkij-ló (Equus ferus przewalskii)-1959, ázsiai vadszamár (Equus hemionus) -1961.

dsc_0795

ESB-s fajaink egyike: varacskos disznó

A Pécsi Állatkertben jelenleg a következő ESB-s fajokat és alfajokat tartjuk (bővebb információ az adott állat nevére kattintva érhető el):

feketeúszójú szirticápa (Carcharhinus melanopterus)

tompaorrú krokodil vagy törpekrokodil (Osteolaemus tetraspis)

rombuszkrokodil vagy kubai krokodil (Crocodylus rhombifer)

kubai karcsú boa (Epicrates angulifer)

résteknős (Malacochersus tornieri)

orrszarvú leguán (Cyclura cornuta)

törpe kenguru vagy Derby-kenguru (Macropus eugenii)

gyűrűsfarkú maki vagy katta (Lemur catta)

aranykezű tamarin (Saguinus midas)

zászlós farkú kolobusz (Colobus guereza)

– farksodró vagy kinkajou (Potos flavus)

barnamedve (Ursus arctos)

kárpáti hiúz (Lynx lynx carpathicus)

foltos hiéna (Crocuta crocuta)

nílusi víziló (Hippopotamus amphibius)

varacskos disznó (Phacochoerus africanus)

EEP

img_9497

EEP-s állataink egyike: perzsa leopárd

Az EEP (European Endangered Species Program, Európai Fajmegmentő Tenyészprogram) az ESB-nél magasabb szintű program. Gyakran előfordul, hogy egy ESB-val rendelkező faj idővel bekerül az EEP-be. Az első 6 EEP-program 1985-ben jött létre. Az EEP egy fajra és egy vagy több alfajra korlátozódik. Feladata az adott faj állatkerti tartásának szervezése és irányítása, annak érdekében, hogy a faj megőrizze természetes viselkedésformáinak minimum 90 %-át és minél értékesebb génállományát. Nem EAZA-tag állatkertek csak indokolt esetben, fajkoordinátori engedéllyel vehetnek részt a programban, pl. csak kiemelten jó férőhely esetén vagy akkor, ha egy adott faj annyira elszaporodott, hogy az EAZA-tag állatkertek már nem tudnak további egyedeket elhelyezni kifutóikban.  Az ESB-hez hasonlóan minden egyes EEP-t egy-egy fajkoordinátor irányít, akik EAZA-tag állatkertekben dolgozó szakemberek. Előfordulhat, hogy az EEP-t vezető állatkert nem tartja az adott fajt, illetve hogy nem ugyanaz a fajkoordinátor és a törzskönyvi vezető személye. A fajkoordinátor egyszer kerül megválasztásra, fajkoordinátor-csere csak haláleset, lemondás vagy a feladatra alkalmatlannak való minősítés esetén történik. Feladatai közé tartozik a törzskönyv elkészítése, párosítási és átszállítási feladatok koordinálása, tenyészcsapatok és egynemű csapatok kialakítása. Kötelezően betartandó utasításokat ad a tartó állatkertek számára. Kidolgozza a tartástechnológiai alapelvet,segítséget nyújt a fajjal kapcsolatos kutatásokhoz. Köteles beszámolót készítenie az EAZA és a TAG részére, létrehozza és irányítja a fajbizottságot.

A Fajbizottság tagjai szintén EAZA-tag állatkertekben dolgozó szakemberek, akik a fajkoordinátor munkáját segítik. Tagjai 4-5 évenként kerülnek kiválasztásra, írásos szavazás alapján. Elsősorban olyan szakemberek, akik sokat tettek az adott állatfaj sikeres tenyésztése érdekében.

A TAG-ek (Taxon Advisory Groups, Taxon Felügyelő Csoport)  feladata az adott rendszertani egységbe tartozó fajok EEP-inek és ESB-inek összehangolása. Így ismert pl. emberszabású majom TAG és erszényes Tag is. Minden Tag-et egy megválasztott Tag-elnök irányít, tagjait pedig a fajkoordinátorok, a törzskönyvi vezetők és a fajbizottság tagjai alkotják.

img_6755

Európa egyik legnagyobb közönséges mókusmajom-csapata él a Pécsi Állatkertben

Állatkertünk jelenleg a következő EEP-s fajokat gondozza:

egyiptomi teknős (Testudo kleinmanni)

tarvarjú (Geronticus eremita)

vörös vari (Varecia rubra)

aranyfejű oroszlánmajom (Leontopithecus chrysomelas)

Liszt-tamarin vagy gyapjasfejű tamarin (Saguinus oedipus)

közönséges mókusmajom (Saimiri sciureus)

csimpánz (Pan troglodytes)

perzsa leopárd (Panthera pardus saxicolor)

Share this Tweet this Share this Share this Pin this
Családbarát hely ZooLive gomb