img_8129

Látogatóink számos újdonsággal találkozhattak nálunk az idei évben. A 2017-es esztendőben szép számmal érkeztek hozzánk olyan állatfajok, melyek korábban még sohasem kerültek bemutatásra a Pécsi Állatkertben: nagy szőröstatukkal, zászlós farkú kolobuszokkal, vörös varikkal és kis pandával is gyarapodott népes állatseregletünk. Jelen írásunkban is egy ilyen, korábban Pécsett soha nem látott, érdekes állattal szeretnénk megismertetni olvasóinkat: nemrég ugyanis foltos hiénák érkeztek állatkertünkbe!

Se nem kutya, se nem macska- bemutatkozik a hiénarokonság

A foltos hiénák a nagyközönség körében jól ismert, gyakran negatív szerepben feltüntetett állatok. A számos, róluk keringő tévhit egyike, hogy ezek az állatok -kutyaszerű kinézetük és néhány anatómiai bélyegük, pl. a nem visszahúzható karmok miatt- a kutyafélék családjába tartoznak. A hiénák azonban nem közeli rokonai a kutyáknak, családfájukat megvizsgálva számos érdekes dolgot fedezhetünk fel. A hiénák, akárcsak a kutyák, a ragadozók rendjébe tartoznak. A rokonsági kapcsolat ennyiben ki is merül, hiszen a hiénákat nem a kutyaalkatúak, hanem a macskaalkatúak alrendjébe sorolja a tudomány! Voltaképpen a hiéna közelebbi rokona tehát az oroszlánnak, mint a farkasnak. A hiénafajok ellenben a macskafélékkel sem mutatnak ennél közelebbi rokonságot: a macskaalkatúak közé tartoznak a mongúzok és a cibetmacskák is, és utóbbiak számítanak a hiénák legközelebbi ma élő rokonainak. A hiénafélék családjába ma négy fajt sorol a tudomány, melyek a következők:

dscf0306

A cibethiéna a legkisebb méretű hiénafaj, mindössze 50 cm-es testmagasságával és 9-15 kg-os súlyával. Sokáig nem is sorolták a valódi hiénák közé, hanem átmeneti fajnak tartották a hiénák és a cibetmacskák között. Napjainkban ugyan a hiénák közé sorolják a tudósok, de a másik három fajtól külön alcsaládba, a cibethiénaformák közé. A cibethiéna táplálkozás szempontjából különösen érdekes faj: szinte kizárólag termeszeket eszik, ritkábban más rovarokat is elfogyaszt. Állkapcsa ehhez mérten módosult, harapása gyenge, ellentétben a többi hiénáétól.

dscf0304

A csíkos hiéna első ránézésre nagyra nőtt cibethiénára emlékeztet. A ma élő hiénák közül a legnagyobb elterjedési területtel ez a faj rendelkezik, hiszen Afrika mellett Ázsia egyes területein, többek között Indiában is megtalálható.  Alapvetően magányosan vagy kisebb csapatokban él, melyek átlagosan kisebb létszámúak, mint a foltos hiénák csapatai. Életmódjából adódóan nem tud nagyobb testű állatokat elejteni, így elsősorban kisebb termetű állatokkal és-bármily meglepő- növényi eredetű táplálékkal táplálkozik.

dscf0840

A barna hiéna a csíkos hiéna legközelebbi rokona, a négy ma élő faj közül voltaképpen csak ennél a kettőnél mutatható ki szorosabb rokonság.  A barna hiéna kizárólag Afrika déli részén fordul elő. Párban vagy magányosan él, nem verődik csapatokba, a felnövekvő kölykök elhagyják szüleiket. A barna hiéna -csíkos rokonához hasonlóan- sok növényi eredetű táplálékot és kisebb testű állatot fogyaszt. Kedvelt csemegéje a  fókahús, gyakran megfigyelhető a tengerparton, amint a dél-afrikai medvefókák borjaira vadászik. E szokatlan tulajdonsága miatt a barna hiénát az angol nyelvterületen strand wolf-nak, vagyis tengerparti farkasnak is nevezik.

img_8120

A legnagyobb termetű hiénafaj a foltos hiéna: marmagassága 70- 90 cm között változik, súlya pedig elérheti a 90 kg-ot is. A foltos hiéna hajdan jóval nagyobb elterjedési területtel rendelkezett, mint napjainkban: Európában és Ázsiában is megtalálták maradványait. A barlangi hiénának elnevezett állatról mára kiderült, hogy a korábbi szemlélettel ellentétben nem önálló faj volt, hanem a foltos hiéna kipusztult alfaja, mely a hideg ellen nagyobb testméretével és dúsabb bundájával védekezett.

Tények és tévhitek a hiénákról

Érdekes módon míg a cibethiéna, a csíkos hiéna és a barna hiéna szinte teljesen ismeretlen állatnak számít a nagyközönség körében, addig a foltos hiéna egy meglehetősen jól ismert faj. Ismeretségét rossz hírének köszönheti: az elbeszélésekben, vadásztörténetekben, sőt, a filmekben, rajzfilmekben is a hiéna alattomos, sunyi, gonosz dögevőként van jelen. Gondoljunk csak az Oroszlánkirály című világhírű rajzfilmre, melynek negatív szereplői a hiénák. A foltos hiéna valójában egy nagyon is érdekes és figyelemreméltó állatfaj! Igaz, alkalomadtán eszik dögöt is, de e mellett a foltos hiéna ügyes és kitartó vadász. Kevésbé ismert, hogy a hiéna olykor rovarokkal, tojásokkal és gyümölcsökkel is kiegészíti főleg húsból álló menüjét. A hiénacsapatok összehangoltan, szervezetten vadásznak, kitartóan üldözik prédájukat. A közhiedelemmel ellentétben igyekeznek a gyenge, sérült vagy öreg példányokat elejteni. Gyakran megesik, hogy a hiénáktól elrabolják prédájukat az oroszlánok, noha a természetfilmekben szinte csak fordított esetről hallani.

Sokakban visszatetszést vált ki a hiénák imbolygó járása. Ez a mozgásforma azért alakult ki, mert az állat mellső lábai hosszabbak a hátsóknál. Jellegzetes, kacagásszerű hangjukat pedig nem azért hallatják, mert jókedvükben nevetnek, hanem azért, mert ennek a segítségével tartják a kapcsolatot egymással a csapat tagjai. (Sokan tévesen kacagó hiénának nevezik a foltos hiénát, pedig ilyen elnevezésű állatfaj a valóságban nem létezik.) A hiénák e mellett más hangjelzésekkel, pl. jellegzetes vonyításokkal, szaganyagokkal és vizuális jelzésekkel is kommunikálnak egymással.

img_8138

Bár a szabad természetben megtalálhatók magányosan élő példányok is (melyek legtöbbször hímek), a foltos hiénák alapvetően társas állatok. A csapatokat klánoknak nevezzük, a hiénaklánokat minden esetben a nőstények vezetik. Általános jellemző minden hiénafajnál, hogy a nőstények nagyobbak, erősebbek és agresszívabbak is a hímeknél. A foltos hiénáknál a rangsor legalján lévő nőstény is magasabb rangú, mint a legmagasabb rangú hím. Ez az érdekes tulajdonság azért alakulhatott ki, mert a nőstény hiénák szervezete az állatvilágban egyedülálló módon nagyon sok tesztoszteront termel. E miatt a nőstény hiénák nemi szerve is szokatlan alakú, szinte ugyan úgy néz ki, mint a hímeké. E tulajdonság miatt az ókorban a hiénákat egynemű állatoknak gondolták. A hím és a nőstény hiénát ránézésre csak a szakértők tudják megkülönböztetni egymástól: a nemi szervek hasonlósága miatt az állatkertekben született kölykök nemét csak DNS-tesztekkel lehet egyértelműen meghatározni. Mivel a hiénák szülése a legfájdalmasabb az állatvilágban, a fajnál nagyon alacsony az alomszám: csupán 1-3, leggyakrabban 2 kölyök születik egyszerre. A nőstény kölykök már fiatal korukban dominánsabbak hím testvéreikkel szemben. A nőstény hiénák gondos és odaadó anyák, sok időt töltenek kölykeik gondozásával, védelmével.

Hiénák a Pécsi Állatkertben

img_20170919_1051481

A megérkezés pillanata

A foltos hiéna egyelőre nem számít veszélyeztetett fajnak, fennmaradását azonban élőhelyének beszűkülése és a vadászat is veszélyeztetheti. A foltos hiéna állományának nagysága folyamatosan csökken. Az európai állatkertekben jelenleg a foltos hiéna számít a leggyakoribb fajnak a négy hiéna közül. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezeknek az állatoknak a látványa mindennapos lenne az európai állatkertekben: a kontinens több száz állatkertje közül jelenleg mindössze 38 tart foltos hiénát. Érdekes módon ez a szám az elmúlt 10 évben növekedett meg ugrásszerűen, a sikeres Európai Törzskönyvi Programnak (ESB) köszönhető a foltos hiénák számának növekedése (e program keretein belül érkezhettek meg hozzánk is a hiénák). A foltos hiénákat az állatkertek többsége kis csapatokban tartja, rendszerint egy szaporodó pár és különböző korú kölykeik alkotják a csapatot. Néhány helyen előfordulnak magányosan tartott egyedek is, illetve egyre gyakrabban találkozhatunk egynemű csapatokkal. Magyarországon korábban három állatkert tartott foltos hiénákat: hazánkban először a Fővárosi Állat-és Növénykertben mutatták be ezt az állatot, itt azonban immár évtizedek óta nem látható ez az érdekes faj. Így jelenleg a pécsi mellett a szegedi és a jászberényi állatkertekben találkozhatunk foltos hiénával.

img_8169

A Pécsi Állatkert korábban már bemutatott hiénákat, igaz, azok csíkos hiénák voltak. Az 1990-es évek végén a Budapesti Állatkertből érkezett hozzánk egy pár csíkos hiéna, szaporulatuk azonban nem volt nálunk. Az akkori szemléletnek megfelelően sajnos csak szűkös, kicsiny férőhelyen tudtuk őket elhelyezni: így amikor 2002-ben elkészült a Fővárosi Állatkertben az új hiénakifutó, visszakerültek ide a nálunk kölcsönben, kihelyezésben lévő állatok.

Foltos hiénával állatkertünk története során most először találkozhat a közönség Pécsett. Két nőstény állat érkezett hozzánk a közelmúltban a Szegedi Vadasparkból, akik a kötelező karantén idő lejárta után elfoglalhatták új férőhelyüket az Afrika-kifutó melletti területen.  Mindkét állatunk Szegeden született, testvérek, bár nem egy alomból valók: egyikük 2014. december 12.-én, míg a másik állatunk 2015. október 16.-án született, így meglehetősen fiatal állatoknak számítanak. A két, egyelőre még név nélküli jövevényünk között csupán egyetlen megkülönböztethető jegy fedezhető fel: jelentős méretbeli különbség figyelhető meg a két állat között, mely vélhetően fiatalabb példányunk felcseperedésével meg fog szűnni. A pécsi hiénák új helyükön egyelőre még félénkek, reméljük, hamar megszokják kifutójukat és idővel látogatóink kedvenceivé válnak ezek az érdekes, félreismert ragadozók!

 

Share this Tweet this Share this Share this Pin this