Oldal kiválasztása

Új lakók érkeztek a Pécsi Állatkertbe! Igazi különlegességgel gazdagodott intézményünk, a napokban ugyanis átadásra került hazánk első állatkerti planktonbemutatója! Igaz, korábban planktonikus szervezeteket már több, akvarisztikával foglalkozó állatkertben gondoztak Magyarországon (akváriumaink lakói számára fontos takarmányállatként a Pécsi Állatkertben is több mint egy éve nevelünk sórákokat), új kiállításunk azonban az első olyan planktonbemutató hazánkban, melyet a látogatók is megtekinthetnek. Látványosságunk átadása a Tettye Forrásház Zrt. nagylelkű támogatása segítségével valósulhatott meg. Ez úttal is szeretnénk megköszönni partnerünknek, hogy lehetővé vált állatkertünkben ezeknek az érdekes élőlényeknek a bemutatása!

dscf0106

Építés alatt a planktonos bemutató

Mi is a plankton?

A plankton szó köznapi értelemben vízben élő, apró, lebegő élőlényeket jelent. A planktonikus szervezetek közé tartoznak mindazok a vízi élőlények, melyek önálló helyváltoztató mozgásra képtelenek, mozgásuk elsősorban a víz áramlásától függ. Több szempont alapján is csoportosíthatjuk őket, így például aszerint, hogy életük mely szakaszában élnek planktonikus életmódot. A holoplanktonikus szervezetek egész életükben így élnek, míg a meroplanktonikus élőlények csak életük egy bizonyos fejlődési szakaszában, később pedig kikerülnek a planktonikus szervezetek közül. Ide tartozhatnak puhatestűek lárvái és halivadékok is. Rendszertani szempontból megkülönböztetünk fito- (növényi), zoo-(állati) és bakterioplanktont (baktériumok). Méret szerint is csoportosíthatjuk őket: érdekesség, hogy bár a legtöbb faj szabad szemmel egyáltalán nem látható, addig a definíció szerint a nagyobb méretű medúzák is planktonnak számítanak.

Plankton-lak

Állatkertünk új planktonbemutatója a Főépület földszintjén, a cápaakvárium tőszomszédságéban került kialakításra. Látogatóink az apró élőlényeket speciális, henger alakú plexitartályokban, úgynevezett planktonreaktorokban tekinthetik meg. A plantkonreaktorok megvilágítása szabályozható, a különböző zooplanktonfajok tartályai így csak látogatási időben kerülnek megvilágításra. E mellett fény nélkül lehetetlen lenne a fitoplankton számára a növekedés és a fejlődés, hiszen ezek az élőlények fotoszintézis során állítják elő a szervezetüket felépítő szerves anyagokat. A mesterségesen előállított tengervízzel feltöltött planktonreaktorokba oxigén és adagolópumpák segítségével folyékony tápoldatok is juttathatóak. A bemutatóban egy mikroszkóp is megtalálható, melynek kivetített képe egy nagyméretű TV-n folyamatosan megtekinthető, így felnagyítva is láthatók ezek az apró élőlények, közelebb hozva őket a látogatókhoz.

dscf0233

Sórák peték és frissen kelt lárvák a kivetítőn

A planktonreaktorok mellett egy kis kiállítás is helyet kapott, megismertetve látogatóinkat magukkal a planktonikus szervezetekkel, illetve a táplálékláncban betöltött nélkülözhetetlen szerepükkel. Állatkertünkben is egy ilyen miniatűr táplálékláncot igyekeztünk létrehozni: a bemutatott fitoplanton-fajokat, a Nannochlorpsis-okat a már említett módszerrel, mesterségesen beadagolt tápoldatok és szabályozott megvilágítás segítségével növesztjük, majd ezeket az algákat adagoljuk a zooplanktont tartalmazó tartályokba, a Brachionus plicatilis-ek és az Artemia salina-k reaktoraiba. Mindhárom faj kedvelt haleledel, az Artemia-k e mellet az állatkertünkben is gondozott talajlakó medúzák fő eledelének számítanak.

Planktonreaktoraink lakói

Nannochloropsis algák

index

A kép forrása: algae-mart.com

Összesen 6 faj tartozik ebbe a csoportba, amelyeket nehéz megkülönböztetni egymástól, ez kizárólag laboratóriumi vizsgálatok segítségével lehetséges. A fajok többsége tengerekben található meg, azonban akad köztük olyan is, amely édes-és brakkvizekben fordul elő. Ezek az algák mozgásképtelen parányi élőlények, mindössze 2 mikrométeresek. Mikroszkóp alatt apró gömböknek tűnnek. A növényi színanyagok közül nem tartalmazzák a klorofill b-t és c-t, más színanyagokat azonban nagy mennyiségben termelnek. Az akvarisztikában kerekesférgek és halivadékok etetésére használják őket. Egyes spanyol vendéglőkben ételek készítéséhez használják fel ezeket az algafajokat.

Kerekesféreg (Brachionus plicatilis)

brachionus_plicatilis

A kép forrása: en.wikipedia.org

A kerekesférgek a legkisebb többsejtűek, méretük 100-500 mikrométer közé tehető. Nevüket a fejükön található kerékszervekről kapták, melyek segítségével mozognak és táplálkoznak. Ez a faj jól alkalmazkodott a különböző sós tavakhoz, a magas sótartalmú vizekben is megél. Az akvarisztikában ivadékhalak kedvelt eleségének számít. Petéit védőburokkal veszi körül, így védve őket a kiszáradástól. Baktériumokkal és kisebb egysejtűekkel táplálkozik, így hozzájárul a vizek tisztításához.

Sórák (Artemia salina)

Brine shrimp (Artemia salina) male showing claspers.

A kép forrása: sciencesediment.com

Mindössze 8-10 mikrométeres nagyságúra megnövő, parányi élőlény. Szinte minden sós állóvízben megtalálható, de az óceánokban nem fordul elő. Rendkívül ellenálló faj, só-tűrőképessége széles határok között mozog, akár az 50 %-os sókoncentrációjú vizekben is előfordul.  A lábain található tüskék segítségével apró zöld algákkal táplálkozik. Ízeltlábú, teste 20 szelvényből áll. Ha nem megfelelőek számára környezetének körülményei, petéit egy speciális védőburokkal veszi körül. Ezeket a petéket alvó buroknak, más néven cisztának nevezzük. Ez a burok megvédi a petéket a kiszáradástól, így azok akár évekig is életképesek maradnak. Szárított petéit halak és rákok etetésére használják az akvarisztikában. A frissen keltetett lárvák szintén kedvelt eleségállatnak számítanak, a kifejlett sórákokat fagyasztott eleségként forgalmazzák. A sórák a vadon élő flamingók kedvelt eleségállata, a madarak rózsaszín színüket a sórákokból kinyert festékanyagoknak köszönhetik.

Páncélos ostorosok (Dinoflagellata)

ceratium1331606978518

A kép forrása: studyblue.com

Negyedik planktonreaktorunk egyelőre még üresen áll, napokon belül azonban ide is megérkeznek az új lakók! Látogatóink ezt a tárolót a többitől eltérő módon egy szekrény belsejében elhelyezve tekinthetik meg. A szekrényben koromsötét van, csupán néhány kukucskáló lyukon keresztül lehet belesni. A gombot megnyomva mozgásba lendül a planktonreaktor alján elhelyezett propeller, mely egyúttal mozgásba hozza a Dinoflagellátákat, melyek így fényt termelve világítanak a sötétben. A jelenséget biolumineszciának nevezik, a Dinoflagelláták mintegy 18  nemzetsége képes erre. Ez voltaképpen egy védekezési stratégia, a hirtelen felvillanó, kék fénnyel a ragadozókat igyekeznek elriasztani: ez a fény olyan, nagyobb termetű ragadozókat vonz, melyek a páncélos ostorosokkal táplálkozó rákokat fogyasztják el előszeretettel. A Dinoflagelláták másik különleges tulajdonsága, hogy egyes fajok autotróf életmódot folytatnak (a növényekhez hasonlóan szervetlen anyagokból állítják elő a szervezetük számára elengedhetetlen szerves anyagokat), míg más fajaik heterotrófok (az állatokhoz hasonlóan más élőlényekből nyert szerves anyagokból állítják elő saját szerves anyagaikat).

Share this Tweet this Share this Share this Pin this
Családbarát hely ZooLive gomb