Az állatkertek szerepe jelentősen megváltozott az elmúlt évtizedek során. Most már nem csupán a szórakoztatás, az élő állatok bemutatás a cél, hanem a természetvédelem, az oktatás és a kutatás. Míg régebben több állatfajt tartottak kis területen és rendszertani csoportosítás szerint. napjaink modern állatkertjei kevesebb állatfajt gondoznak, lakóik számár azonban igyekeznek tágas férőhelyeket biztosítani. A modern állatkertek a bemutatott fajokat már eredeti származási helyük alapján csoportosítják.

Az értelmes főemlősöknél különösen fontos, hogy az állatkertekben élő egyedek ne unatkozzanak, elfoglalják magukat

Az állatok jólétének biztosításához elengedhetetlen a környezetgazdagítás. Régebben a különböző állatkertek csupán lakóik biológiai igényeinek kielégítésére törekedtek, és nem foglalkoztak az állatok szellemi és fizikai jólétével. A környezetgazdagítás az a folyamat, melynek során a fogságban élő állatok férőhelyeit olyan eszközökkel látják el gondozóik, amelyek segítségével az állatok természetes viselkedési formáikat gyakorolhatják. A környezetgazdagítás révén nő a viselkedési diverzitás, és csökken a rendellenes viselkedési elemek gyakorisága. Az állatok számára kedvezőbb körülmények biztosításának a látogatók is örülnek, hiszen aktív, tevékenykedő állatkerti lakókkal találkozhatnak.

A Pécsi Állatkert nagy hangsúlyt fektet állatai jólétére, látogatóink állatkertünkben sétálva több különböző példát is láthatnak a környezetgazdagításra. Az egyik ilyen folyamat az, amikor egy korábban egyfajos kifutóban élő állat kifutóját társas kifutóvá alakítjuk, vagyis az állat „lakótársakat” kap maga mellé. Néhány éve a kéknyelvű szkink terráriumát alakítottuk át úgy, hogy abban immár három különböző gyíkfaj is bemutatásra kerül, a tavalyi évben pedig az alföldi zebrák kaptak társbérlőket a gyöngytyúkok személyében.

A zászlós farkú kolobuszok új játszótere

 

Mit rejt a póló?

Az etetés és a tréning talán a legismertebb módja a környezetgazdagításnak. A borjúfókák tréningje az állatok és látogatók számára egyaránt élvezetes. A látványetetések során igyekszünk odafigyelni arra, hogy az állatok ne csak egy kupacba lerakva kapják mindennapi betevőjüket, hanem dolgozzanak meg érte: becsomagoljuk és/vagy szétszórjuk a kifutóban táplálékukat, így az állatok jobban elfoglalják magukat. A „lakberendezés” szintén jó módja egy állat mindennapjainak a feldobásához. A közelmúltban új berendezést kapott a varacskos disznók kifutója, amely nemsokára dagonyázó hellyel is gazdagodik, még jobban az itteni lakók kényelmét szolgálva ezzel. A prérikutyák is új berendezést kaptak, de a zászlós farkú kolobuszmajmoknak és a simogató kameruni törpekecskéinek is elkészült az új játszótere. kevesen tudják, hogy a kameruni törpekecske kiválóan mászik, Afrikában nem ritkán magas fák ágai között legelnek ezek az állatok. Így talán nem tűnik olyan meglepőnek, hogy a mi kecskéink is előszeretettel töltik idejüket a fából készült mászókán.

A környezetgazdagítással az állatkertünkben jelenleg zajló EFOP-os pályázat, a „Mecseki természettudományi élményközpont fejlesztése” elnevezésű projekt tanulói is találkozhatnak, sőt, nem egy állatfaj esetében be is kapcsolódhatnak a különböző módszerek kivitelezésébe, megvalósításába. Kiderült, hogy Nikoláj, állatkertünk barna medvéje imád a kidobott karácsonyfákkal játszani, előszeretettel hempereg a tűlevelek között. A majmok közül talán a csimpánzpárunk, Joe és Lisa élvezi leginkább a foglalkozást. Ők eleinte nagyon idegenkedtek a három éve átadott, új külső kifutótól, de a környezetgazdagításnak hála mára felfedezték és belakták az új területet. Bár két éve még szinte csak a belső férőhelyükön tartózkodtak, napjainkra idejük nagy részét már a külső kifutóban töltik- játékkal és táplálékkereséssel.

Share this Tweet this Share this Share this Pin this