Egy a hatból

A különös név nem egy fantasy-filmből származó varázsigéhez tartozik, hanem egy színpompás, trópusi tengeri halacskához. Nemrég ugyanis egy kis csapatnyi Pseudanthias squamipinnis, magyar nevén lírafarkú anthias vagy lírafarkú tündérsügér költözött állatkertünkbe.  Esetükben egy, a Pécsi Állatkertben visszatérő fajról van szó, hiszen ez a hal, illetve közeli rokona, a fehérmaszkos tündérsügér (Pseudanthias kashiwae) korábban már bemutatásra került nálunk, korábbi példányaink azonban sajnos fokozatosan kiöregedtek és elpusztultak. Így egészen a közelmúltig egyik fajjal sem lehetett nálunk találkozni. A most érkezett lírafarkú tündérsügérek hatan vannak, még fiatalok, sokat kell még nőniük ahhoz, hogy 15 cm-es felnőttkori nagyságukat elérjék. Az utódok különlegessége, hogy sárgák, velük ellentétben a kifejlett hímek rózsaszínűek. A hat új halacskánk a kötelező karanténidő lejártával már látogatóink által is látható akváriumba költözött, a tűzhalas-murénás akváriumunk mellé, ahol otthonukat más, kis testű tengeri halakkal és gerinctelenekkel osztják meg.

Az új halak alaposan feladták a leckét a fotósoknak: gyors mozgásuk és a fények miatt szinte lehetetlen róluk képet készíteni

A lírafarkú anthias a szabad természetben széles körben elterjedt halfaj, egyaránt megtalálható a Vörös-tengerben, az Indiai-óceánban, Japán és Dél-Afrika partjainál. A nemek között méret-és alakzatbeli különbség is található, a hímek nagysága maximum 15 cm, a nőstényeké ritkán haladja meg a 7 cm-t. A hímek színei élénkebbek, hátúszójuk hosszú. A nemek közötti méret-és színbeli különbség nagysága elterjedési területtől függ. A mi állataink még nagyon fiatalok, így a nemüket sem lehet még megállapítani. A hímek háremet tartanak, territóriumukat és nőstényeiket agresszívan védik más hímektől és a közeli rokon fajok példányaitól. Akváriumi körülmények között érdemes egy hímet minél több nősténnyel tartani, csak nagy méretű akváriumban tartva tűri meg több hím is egymás jelenlétét. A nőstények képesek nemet váltani és hímmé alakulni, ha egynemű környezetbe kerülnek. Az anthiasok elsősorban állati eredetű zooplanktonnal táplálkoznak, növényi táplálékot viszonylag ritkán esznek. Mivel a természetben szinte az egész napjukat táplálékkereséssel töltik, akváriumi körülmények között is érdemes naponta többször etetni őket. Érdekes módon ez a hal nem megfelelő táplálás esetén gyönyörű, élénk színét elveszíti. A fajt egyelőre még nem fenyegeti a kipusztulás veszélye, tengeri akváriumok színpompás, szívesen tartott lakója.

Nem csupán az anthiasok számítanak új lakónak a tengeri akváriumokban: velük szinte egy időben bohóchalas akváriumunkba egy fiatal levélhal költözött, akit már szintén láthatnak vendégeink!

Share this Tweet this Share this Share this Pin this
Családbarát hely ZooLive gomb