Részlet a kiállításból

Állatkertünk Főépületében a közelmúltban került átadásra az a kis méretű kiállítás, amelyben különböző állati származékokat láthatnak az érdeklődők.  A tárlat első pillantásra elrettentő lehet, hiszen tollak, tojások, kagylóhéjak mellett többek között egy fiatal pápaszemes kajmán preparátuma, valamint kígyóbőr pénztárcák mellett egy krokodilbőr táska is megtalálható itt. Az itt kiállított állati származékok közös tulajdonsága, hogy ezek az állatfajok mind szerepelnek a Washingtoni Egyezményben (CITES), így az egyes fajok élő példányaival és származékaival folytatott kereskedelem tiltott, más fajok esetében engedélyhez kötött. A már említett pénztárcák és táska nem rendelkeznek ilyen engedéllyel, így elkobzásra kerültek, így kerülhettek a Pécsi Állatkertbe évekkel ezelőtt. A kiállítás létrehozásával az volt a célunk, hogy jobban megismertessük látogatóinkat a Washingtoni Egyezménnyel és a benne szereplő állatfajokkal.

Fiatal Mississipi aligátor fejének preparátuma

Mi a CITES?

Napjainkra óriási méreteket öltött az élő állatok és növények, illetve a belőlük készült használati cikkek, ajándéktárgyak, gyógyszerek nemzetközi kereskedelme.  Az illegális állatkereskedelem az egyik legjövedelmezőbb illegális bevételi forrássá vált, a fegyver-és drogkereskedelem után a harmadik helyet foglalja el a képzeletbeli dobogón. A mai napig nagy számban fognak be állatfajokat azért, hogy kedvtelésből tartsák őket, más állatokat csontjaik vagy más testrészük (agyar, tülök) miatt vadásznak, melyeknek gyógyító erőt tulajdonítanak. Az illegális kereskedelem évente kb. 350 millió állatot és növényt érint.

Az egyre romló állapotok megfékezése céljából alakult meg 1973-ban a Washingtoni Egyezmény vagy más néven CITES (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora – Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről). Az egyezményhez 1985-ben hazánk is csatlakozott. A CITES célja, hogy ellenőrzése alá vonja a veszélyeztetett fajok kereskedelmét. A világméretű kezdeményezésben napjainkban már 181 fél vesz részt (180 ország és az Európai Unió), és közel 35 ezer faj kereskedelmét szabályozza, illetve tiltja.

A három függelék

A különböző állat-és növényfajok kereskedelmének szabályozása, illetve tiltása érdekében a CITES két különböző listát hozott létre, az 1.-es listát (különösen veszélyeztetett fajok listája) és a 2.-es listát (veszélyeztetett fajok listája). Az ezeken a listákon szereplő fajok (beleértve az élő egyedeket, preparátumokat és származékokat is) nemzetközi kereskedelme tilos, illetve csak a küldő és a fogadó országok igazgatási hatóságainak engedélyével kerülhetnek kereskedelmi forgalomba. Ez magában foglalja ezen fajok állatkertekben élő példányainak bemutatását is.

Az egyezmény hatálya alá közel 35 000 állat- és növényfaj tartozik, melyeket veszélyeztetettségük alapján az alábbi 3 alkategóriába, úgynevezett függelékbe soroltak be:

CITES I.

A CITES I.-es függelékbe olyan állat-és növényfajok tartoznak, melyek közvetlenül a kipusztulás szélén állnak. Ezek legszigorúbban védett fajok, ezért az egyezmény kategorikusan tilt minden velük kapcsolatos kereskedelmi tevékenységet, az élő egyedeikkel, illetve származékaikkal folytatott export és import kizárólag természetvédelmi célból lehetséges!

A Pécsi Állatkert gyűjteményében 2019.május 1-jén 12 olyan faj-és alfaj volt megtalálható, amely a CITES I-es függelékében szerepel (Pl. perzsa leopárd, csimpánz, rombuszkrokodil, apella csuklyásmajom).

CITES I.-es állatfaj: rombuszkrokodil

CITES II.

Az ebbe a függelékbe tartozó fajok szintén veszélyeztetettek a nagy méretű kereskedelem miatt, de állományuk ma még nincs kritikus helyzetben, mint a CITES I-ben szereplő állatoké és növényeké. Ahhoz, hogy vadon élő állományuk hosszú távon fennmaradjon, az egyezmény szigorúan szabályozza a velük folytatott kereskedelmet. Ezek a fajok egy tudományos állományfelmérés alapján meghatározott éves mennyiség (export kvóta) erejéig, engedélyekkel, kereskedelmi forgalomba kerülhetnek. Sok kedvtelésből tartott állatfaj tartozik a CITES II. kategóriába, ezek tartása azonban csak CITES-papír birtokában lehetséges!

 A Pécsi Állatkert gyűjteményében 2019.május 1-jén 39 olyan faj volt megtalálható, amely a CITES II-es függelékében szerepel (pl. zöldszárnyú ara, zöld anakonda, örvös pekari, törpe selyemmajom).

CITES II.-es állatfaj: zöldszárnyú ara

CITES III.

Ebben a kategóriában olyan fajok szerepelnek, melyeknek egy adott országban élő állománya veszélyeztetett, de a helyi természetvédelem nem elég erős ahhoz, hogy a fajt a kereskedelem káros hatásaitól megvédje, ezért a védelemhez nemzetközi segítséget igényel. A Pécsi Állatkert gyűjteményében 2019.május 1.-jén 5 olyan faj, illetve színváltozat volt megtalálható, amely a CITES III.-as függelékében szerepel [aligátorteknős, farksodró (ez a két faj a fentebb jelölt időpontban látogatók által nem látogatható férőhelyeken került elhelyezésre), kék páva, fehér páva, tűzróka]

Az Európai Uniós szabályok egyik fő különbsége, hogy a CITES-ben  függelékek helyett A, B, C, D mellékleteket használnak. Az A-C mellékletek tartalmazzák a CITES I-III. függelékében szereplő összes, valamint számos, a CITES hatálya alá nem tartozó fajt, amelyek kereskedelmét különböző okok miatt szabályozni kell az Unió területén belül. A D melléklet azokat a nem CITES-es fajokat sorolja fel, amelyeknek az Európai Unióba való behozatalát monitorozni kell annak érdekében, hogy hosszú távon biztosítható legyen azok fenntartható mértékű kereskedelme.

CITES III.-as állatfaj: kék páva