Hárman a hétből: két kis szegélyes (sötétebb színűek) és egy mór teknős. A fémpénz méretük szemléltetése céljából került a fotóra

Az Akvárium-Terráriumban egyáltalán nem lehet észrevenni, hogy a külvilágban zordra, hűvösre fordult az idő. Olyannyira nem, hogy a keltetőgépekben éppen a napokban kezdtek el kikelni a szárazföldi teknősök tojásai! E sorok írásakor összesen hét, szegélyes-illetve mór teknős cseperedik a teknős-bölcsiben, a gépekben azonban további tojások várnak még kikelésre! A kis teknősök ugyan a nyugodt növekedés biztosítása érdekében látogatók elöl elzárt férőhelyen cseperednek, az Akvárium-Terráriumban azonban bármikor láthatnak különböző fajokhoz tartozó, kifejlett teknősöket látogatóink!

A szegélyes teknős (Testudo marginata) és a mór teknős (Testudo graeca) egyaránt népszerű házi kedvencnek számít, noha egyáltalán nem annyira elterjedtek a társállattartók körében, mint a Pécsi Állatkertben szintén bemutatásra kerülő görög teknős (Testudo hermanni). Mivel az élőhelyek rombolása és az illegális állatkereskedelem miatt mindhárom teknősfaj védett, otthoni tartásuk csakis CITES-engedély birtokában lehetséges!

A szegélyes teknős Európa legnagyobb szárazföldi teknősfaja, a kifejlett egyedek hátpáncéljának hossza elérheti a 35 cm-t, súlyuk pedig meghaladhatja az 5 kg-ot. A kifejlett példányok hátpáncélja kiszélesedik, ez a fiataloknál tízéves koruk körül alakul ki-innen kapta magyar nevét ez a teknősfaj. A Délkelet-Európában őshonos szegélyes teknős kedveli azokat a magasabban fekvő, füves területeket, ahol kellő mennyiségű táplálékot talál magának. A párzási időszak a természetben május és június között tart, a nőstények a talajba rakják le pingponglabda alakú tojásaikat, melyek kb. 60 nap után kelnek ki. A párzási időszak a fogságban tartott példányoknál könnyen eltolódhat.

A mór teknős elterjedési területe nagyobb az előző fajénál, Spanyolországban, Délkelet-Európában, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten egyaránt előfordul. A szegélyes teknősnél kisebb méretű, hátpáncéljának hossza 11-35 cm között változik. A természetben félszáraz cserjésekben, mocsaras területeken, tüskés bozótosokban és száraz erdőkben egyaránt megtalálható. Kinézetében nagyon hasonlít a görög teknősre, a két faj azonban néhány határozóbélyeg alapján könnyen elkülöníthető egymástól. A legismertebb különbség, hogy a mór teknősnél a farok feletti haspajzs osztatlan, míg a görög teknősnél osztott.

 

Share this Tweet this Share this Share this Pin this
Családbarát hely ZooLive gomb