Különleges esemény helyszíne volt három hete állatkertünk, hiszen ezen a hétvégén négy egészséges kis szalagos varánusz kelt ki nálunk a tojásokból! Az esemény különlegességét csak tovább fokozza, hogy valószínűleg szűznemzésből, vagyis hím állatok közreműködése nélkül keltek ki legifjabb lakóink.

A második legnagyobb

A szalagos varánusz, más néven vízi varánusz (Varanus salvator) Dél-Kelet Ázsia lakója, megtalálható Indiában, az indonéz szigetvilágban és Ausztrália északi partjainál is. Magyar nevét a sötét alapszínű testén végigfutó, világosabb, szalagszerű mintázatról kapta. Másik, a köztudatban kevésbé használt magyar neve, a vízi varánusz az angol water monitor elnevezésből származik, utalva ezzel az állat víz közeli életmódjára. A szalagos varánusz kiválóan úszik, előszeretettel sütkérezik víz fölé nyúló ágakon és veszély esetén gyakran menekül a vízbe. A Pécsi Állatkert terráriumában is nagy méretű medence áll az állatok rendelkezésére.

A szalagos varánusz ragadozó, élőhelyének egyik csúcsragadozója. Előszeretettel fogyasztja a dögöket, de kifosztja a madárfészkeket is, megeszi a halakat, elkapja a kisebb emlősöket és madarakat. A táplálék felkutatásában kiváló szaglása segíti. Ha teheti, fajtársainak tojásait illetve a saját fajába tartozó fiatal példányokat is elfogyasztja.

A szalagos varánusz a mai ismert gyíkok között a második legnagyobb méretű, a komodói varánusz után. Ha testhosszt nézünk, akkor egyértelműen a szalagos varánusz áll a képzeletbeli dobogó első helyére, a valaha mért legnagyobb méretű szalagos hím a maga több, mint három méteres hosszával hosszabbnak bizonyult, mint a legnagyobb ismert komodói varánusz. A szalagos varánuszoknál a teljes testhossz kb. 60 %-át a farok hossza teszi ki. Viszont ha a tömeget vesszük figyelembe, akkor a komodói rokon a csúcstartó: egy ebbe a fajba tartozó varánusz súlya elérheti a 250-300 kg-ot, ezzel ellentétben  a szalagos varánusz sokkal karcsúbb nála, ritkán nő 50 kg-osnál nagyobbra. Mindegyik varánuszfajra igaz, hogy a hímek sokkal nagyobbak és robosztusabbak a nőstényeknél.

Szalagos varánuszok a Pécsi Állatkertben

A Pécsi Állatkertben régóta láthatnak varánuszokat állatkertünk látogatói, hiszen az első példányok már az 1980-as évek elején megérkeztek hozzánk az egykori Terráriumba, mely épület helyén jelenleg a Vízilóház található. A korabeli híradások szerint ekkor már szalagos varánusz is megtalálható volt a gyűjteményben. A varánuszok és a többi hüllő később a belvárosba, az egykor a Munkácsi Mihály utcában található Akvárium-Terráriumba költöztek. Sokan emlékezhetnek még az Akvárium-Terrárium ikonikus lakójára, Ervinre, a hatalmas méretű szalagos varánusz hímre, aki közel 15 évig volt intézményünk lakója. 2016-ban, amikor állatkertünk teljes felújítását követően az Akvárium-Terrárium újra az Állatkertbe költözhetett, a szalagos varánuszok is új terráriumot kaptak. Ervin egykori párja, Ervina  ekkor új társat kapott maga mellé egy fiatal hím személyében.

Az elmúlt évek során azonban kiderült, hogy az újonnan érkezett “fiatalember” valójában maga is hölgy. Ervina és “vőlegénye” ugyanis tojásrakásba kezdtek, így kiderült számunkra, hogy két nőstény állatunk van. Ervina kezdetben meglehetősen satnya, kis méretű tojásokat rakott, melyeket azonban egyre szebb és szebb fészekaljak követtek. A legutolsó fészekaljat kíváncsiságból keltetőgépbe rakták állatkertünk kollégái, melyek közül a fél éves kelési idő lejárta után 4-ből egészséges kis varánuszok keltek ki! Ez már önmagában is óriási öröm, hiszen bár az elmúlt közel 30 év során több varánuszfaj is megtalálható volt a Pécsi Állatkert gyűjteményében, korábban még sohasem szaporodtak ezek az állatok nálunk!

Apa nélkül keltek

Felmerül a kérdés, hogy hogyan jöhettek létre egészséges utódok hím állat jelenléte nélkül? Két eshetőség is felmerült, pontos választ erre a kérdésre egy, a közeljövőben zajló DNS-teszt fog adni. Az egyik verzió, hogy a nőstény varánusz még az “előző párjával”, vagyis a tényleges hímmel párzott, több, mint 3 évvel ezelőtt! Mivel egyes hüllőfajok nőstényei képesek hosszabb-rövidebb időre elraktározni szervezetükben a hímek örökítőanyagát, ez reális magyarázat lehet. Ebben az esetben azonban extrém hosszú tárolási időről beszélhetünk, hiszen a nőstény állat immár több, mint 3 éve nem volt együtt hímmel, ezen kívül a hím idős kora miatt valószínűleg nem volt párzás a varánuszoknál.

A másik lehetséges válasz a kérdésre a szűznemzés, vagyis a partenogenezis. A folyamat során a nőstény állatok hím közreműködése nélkül képesek életképes utódokat létrehozni. Ez a jelenség általánosan ismert a  varánuszoknál, és különösen hasznos akkor, ha az állatok egynemű környezetbe kerülnek, pl. egy új szigetet szeretnének meghódítani. Az így létrejött utódok mindegyike hím, így ezek az állatok felcseperedve könnyen párosodhatnak a populáció nőstény tagjaival. Szűznemzést már több varánuszfajnál is megfigyeltek, a kisebb méretű fajok mellett  a komodóinál is. Állatkertünk kollégái azonban nem találtak arra nézve írásos feljegyzéseket, hogy szalagos varánuszoknál valaha megfigyeltek volna szűznemzést, ezt a tényt az Állatkertünk által felkeresett külföldi szakember is megerősítette. Izgatottan várjuk tehát a tesztek eredményeit, hiszen könnyen lehet, hogy Ervina négy utóda az első négy szűznemzésből született szalagos varánusz-fióka!

Az így született kicsiket nagyon sok betegség fenyegeti normál módon fogant társaikkal szemben, éppen ezért örülünk annak, hogy a nálunk kelt fiókák egészségesek és életerősek! Bár a nagyközönség egyelőre még nem láthatja őket, mivel látogatók elől elzárt férőhelyen cseperednek, reményeink szerint néhány hét múlva, amint megerősödtek, be tudjuk őket mutatni látogatóinknak!

Aki szeretne többet megtudni a szalagos varánuszokról és szeretné “akcióban” megfigyelni ezeket az érdekes állatokat, érdemes megnéznie állatkertünkben a ragadozó gyíkok látványetetését, melyet minden szombaton 12:30-tól tekinthetnek meg látogatóink!

Share this Tweet this Share this Share this Pin this