A medve és az árnyéka | PécsZoo

Az idei évben tovább bővül programkínálatunk! A 2017-es esztendő első eseményeként, hagyományteremtő szándékkal először kerülnek megrendezésre a Medve Napok, február 2 és február 5 között. Az érdeklődőket programok színes kínálata várja, és az is kiderül, meglátja-e a medve az árnyékát. Honnan ered a babona medvék időjóslásáról? Milyen medvék éltek korábban a Pécsi Állatkertben, és mennyire számít jó meteorológusnak a mi mackónk? Alábbi írásunkból kiderül!

Brummogó időjós

Február 2.-a Gyertyaszentelő Boldogasszony napja. Ezen a napon a katolikus közösség a kis Jézus egyház számára történő bemutatásának napját ünnepli. Február második napjához számos népi hiedelem kötődik, melyek többsége a 19-20. század fordulójára vezethető vissza. Ebben az időszakban a mindennapok emberének sokkal többet jelentett még a föld, az adott évi termés minősége, hiszen a gazdák többségének ez a mindennapi kenyeret jelentette. Számos hiedelem látott napvilágot, mely igyekezett az adott év későbbi időjárását megjósolni. Gyertyaszentelő Boldogasszony napja számít hagyományosan annak a napnak, amikor az állatok felébrednek téli álmukból, és árnyékuk alapján megjósolható a későbbi időjárás. Németországban sün látja el ezt a szerepet, Amerikában pedig mormota. Egy tanulmány kimutatta, hogy a mormotákkal történő időjóslások csupán 39 %-a bizonyul helyesnek. A finnugor népeknél szentként tisztelt állat időjós állat, a medve számára ebben az időszakban medve-ünnepet szokás rendezni, melyet nagy mulatság kísér.

zsuzsanak1

Meglátja-e az árnyékát?

Hazánkban is a barnamedve látja el az időjós szerepét. A hagyomány szerint ezen a napon a medve kibújik barlangjából, hogy megnézze az árnyékát. Ha tiszta, derült az idő, és a mackó találkozik az árnyékával, megijed tőle, és visszamegy aludni-, tudja, hogy még sokáig fog tartani a tél. ha azonban nem látja meg az árnyékát a borús, zord időjárás miatt, megérzi, hogy a rossz idő nemsokára enyhülni fog, hamarosan vége a télnek. A népi megfigyelés egyes források szerint Palócföldről, a mai Szlovákia területéről ered, ahol január 25.-e számít a medvék általi időjóslás napjának. Másik szerint Erdélyből ered e a hiedelem, de az is valószínűsíthető, hogy nem is egy népi megfigyelésről van szó, hanem nagy írónk, Jókai Mór alkotta meg az időjós medve alakját. A medve és az árnyéka ugyanis Jókai egyik regényében, Az új földesúrban kerül először említésre.

Kis pécsi medvetörténelem

A medvék mindig is népszerű állatkerti állatoknak számítottak. Meséink, történeteink kedvelt szereplői, gyermekkori plüssállataink ihletői, cammogó járásuk, kerek arcuk pedig kedves állat benyomását kelti. Az első barnamedvék már a nyitás évében, 1960-ban megérkeztek az akkoriban még szinte kizárólag csak hazai fajokat bemutató intézményünkbe. Ettől az időszaktól kezdve közel négy évtizedig folyamatosan bemutatásra került a faj gyűjteményünkben. Barnamedvéink szépen szaporodtak, első medvéink, Kati és Gyuri kiváló tenyészállatoknak bizonyultak. Az első bocsok (szám szerint hárman) már 1961 januárjában megszülettek, ettől kezdve Kati szinte naptári pontossággal minden évben ebben a hónapban hozta világra kölykeit. A bocsok egy része mesterségesen, gondozók által lett felnevelve. Mai szemmel nézve furcsának tűnhet az egykori állatóvoda, melyben különböző fajokhoz tartozó állatok kölykei közös férőhelyen cseperedtek. Előfordult, hogy a mackók kutyakölykökkel (dingók vagy hazai kutyafajták kölykeivel) együtt nőttek fel. Arra is akadt példa, hogy az egyik ilyen medve kifejlett korában is a gyermekkori játszópajtásainak számító kuvaszokkal közös férőhelyen lakott.

scan0048

Medvebocsok és dingókölykök az állatóvodában

A mai bejárathoz viszonylag közel épült fel az egykori „medveverem”, melynek ketreceiben egy időben három különböző medvefaj egyedei kerültek elhelyezésre. A jól ismert barna medvék mellett viszonylag sokáig örvös medvéket is láthatott itt a közönség. Az örvös medve a barna medvénél jóval kisebb, Ázsiában őshonos, fekete alapszínű medvefaj. Nevét a mellkasán található, V alakú foltról kapta, melyről könnyen felismerhető. A verem ketreceinek egyikében egy jegesmedve is lakott rövid ideig. A nőstény medve a Betti nevet kapta, egy korabeli írás szerint meglehetősen rossz természetű, támadó kedvű példány volt.

14


Örvös medve

Medvéink elhelyezése az akkori kor szellemének megfelelő, apró, rácsos ketrecekben történt. Ez azonban egyre kevésbé felelt meg a modern állatkertek előírásainak. A rossz körülmények miatt 2003-ban lemondtunk a medvék tartásáról, utolsó barnamedvepárunk a Veresegyházi Medveotthonba került. Egykori lakhelyük napjainkban, többszöri átépítés után uhuröpdeként funkcionál.

scan0053

Jegesmedve

Niki, a mi medvénk

Több mint egy évtizedes szünetet követően, az állatkert teljes átépítése után ismét lehetőségünk nyílt medve tartására. 2016 októberében érkezett meg hozzánk Nikoláj (becenevén Niki), a jelenleg 6 éves, hím barnamedve. Hosszú utat tett meg, Bulgáriából, a Szófiai Állatkertből költözött Pécsre. Beszerzése nem volt egyszerű, hiszen az új kifutónak kellően tágasnak kellett lennie és szigorú biztonsági feltételeknek kellett megfelelnie ahhoz,  hogy medvét tarthassunk benne. Ezen kívül a mackó érkezését is hosszas papírmunka előzte meg. Hazánkban fokozottan védett állatról van szó, ezen kívül a barnamedvét az európai állatkertek Európai Törzskönyvi Program (ESB) keretein belül tartják és tenyésztik, így Niki érkezésére is a törzskönyvvezetővel folytatott konzultációk után kerülhetett sor. A medvéért cserébe egy közönséges selyemmajom, három sarkantyús teknős, egy ormányos medve és két farksodró költözött Bulgáriába.

Niki időközben remekül megszokta új otthonát. Nyugodt, barátságos példány, hamar belopta magát a gondozók és a látogatók szívébe. Fajtársat azonban nem szeretnénk vele együtt tartani. A barnamedve a szabad természetben is magányos állat, egyáltalán nincs ellenére az egyedüllét. Az építkezés idején medveházunk eleve egy példány tartására lett kialakítva, így több mackó el sem férne nálunk. Nikit korábbi otthonában kiközösítette a medvecsapat, élete nagy részében mindig is egyedül élt, jelenlegi lakhelyénél kisebb kifutóban.

zsuzsanak7

Nikoláj

Az állatkerti medvék nem számítanak kifejezetten jó időjósoknak. Egy részük – vadonbeli társaikkal ellentétben- egyáltalán nem alszik téli álmot. A medvéknél ugyanis a téli nyugalmi időszak nem azért alakul ki, mert fázik az állat, hanem a táplálék hiánya miatt. Melegebb éghajlatú vidékeken a medvék a szabad természetben sem alszanak téli álmot. Állatkertekben pedig, ahol egész évben folyamatos a táplálékellátás, sok medve egész télen fent marad, és az is viszonylag gyakorinak mondható, hogy egy állatkert medve ugyan nagyobb nyugalmi időszakra vonul el télen, mégsem alszik valódi téli álmot és néhány naponta kijön táplálkozni. A mi Nikink- talán korábbi otthonának meleg klímája és a bőséges pécsi koszt miatt- egyáltalán nem alszik téli álmot, ebben az időszakban is egyike állatkertünk legaktívabb lakóinak.

Látogasson el hozzánk február 2 és 5 között, nézzük meg együtt, milyen időt jósol a pécsi medve! A Medve Napok részletes programjáért kattintson az alábbi linkre:

Medve napok