Akik gondozzák őket | PécsZoo

Állatkertünkben járva számos veszélyeztetett, tenyészprogramban részt vevő fajjal találkozhatnak érdeklődő látogatóink. Akárcsak többi állatunk esetében, az ő gondozásuknál is oda kell figyelni arra, hogy lakóink jól érezzék magukat, elégedettek legyenek férőhelyükkel és táplálékukkal. Alábbi írásunkban gondozóink mesélnek néhány állatfajunk mindennapjairól.

img_8347

Varga Nóra, fókás részleg

A borjúfóka nem tartozik a tenyészprogramos állatfajok közé, ennek ellenére őket is szerettük volna itt bemutatni, mivel állatkertünk legnépszerűbb lakóiról van szó. Jelen pillanatban két fóka él a Pécsi Állatkertben, Bonifác, a hím és Donka, a nőstény. Bonifác 2016 márciusában érkezett Nyíregyházáról, Donka pedig 2017 októberében Németországból, Augsburgból. Fókáinkat könnyű megkülönböztetni egymástól, Bonifác szőre sokkal világosabb párjáénál. Egy ideig Bonifác volt állatkertünk egyetlen fókája, ő gyakorlatilag Pécsett nőtt fel, így szoros kapcsolat alakult ki közte és gondozói között. Mivel szerettük volna, ha nem marad egyedül, társat kerestünk számára, aki végül Donka személyében érkezett meg. Különlegesség, hogy mindkét fókánk ugyan azon a napon született, 2015.07.16.-án, így korban tökéletesen illenek egymáshoz. Látogatóink olykor meg szokták kérdezni, hogy kis fóka születése mikorra várható, erre azonban még éveket kell várni, amíg állataink el nem érik az ivarérettséget. A borjúfókák etetéssel egybekötött tréningjét naponta kétszer nézhetik meg az érdeklődők, ez a program mindig nagy sikert arat látogatóink körében. Nem egy cirkuszi produkciót kell elképzelni, a tréning során pozitív megerősítést használunk és az állat természetes viselkedési formáit vesszük figyelembe. Donka és Bonifác egyre ügyesebb, egyre több feladatot tudnak elvégezni, ami megkönnyíti a velük való foglalkozást. Akármilyen aranyosnak tűnnek, nem szabad elfelejteni, hogy idegeneknek nem szabad benyúlni hozzájuk, ők nem simogatnivaló állatok: ragadozók, akik, ha kell, megvédik területeket a számukra idegenekkel szemben.

img_4953

A fókás részleg gondozóinak feladata a tarvarjak ellátása is. A tarvarjú rendkívül különleges megjelenésű madárfaj, melynek tartásával 2016 óta foglalkozunk. A csapatban jelenleg három hím és két tojó található, az egyedeket viszonylag könnyű megkülönböztetni egymástól fejük alapján. A tarvarjú alapvetően ragadozó, rovarevő madár, a szabad természetben egyik legfontosabb táplálékállata a sáska. Madaraink nálunk is sok időt töltenek a röpde talaján sétálgatva táplálék után kutatva. Napi menüjüket két részletben kínáljuk fel nekik, reggelire a röpdében szétszórt lisztkukacot, gyászbogárlárvát vagy szopós egeret kapnak. Az ebédjüket egy speciális „tarvarjúgombóc” alkotja, melyet helyben készítenek el a takarmánykonyhás kollégák. Ennek a gombócnak a fő összetevője a darált marhahús, ezt keverik össze más húsokkal, túróval, vitaminokkal és ásványi kiegészítőkkel. A tarvarjak nálunk röpdéjüket  a közeli rokonnak számító szent íbiszekkel osztják meg, a két faj gond nélkül együtt tartható egymással.

img_49641

Nagy Norbert, majmos részleg

A Pécsi Állatkertben a majmos részleg lakóihoz a valódi majmokon kívül a különböző madagaszkári félmajomfajok tartoznak, akik között több programos fajjal is találkozhatunk. A vörös vari rendkívül különleges megjelenésű, a nagyközönség körében kevésbé ismert állatfaj. A szabad természetben kritikusan veszélyeztetett állatfaj, éppen ezért az európai állatkertek az Európai Fajmegmentő Tenyészprogram keretein belül tartják és tenyésztik. Pécsett 2017 óta foglalkozunk a faj tartásával, jelenleg két nőstény él nálunk, Vali nyíregyházáról, Vera pedig Wroclavból költözött hozzánk. A variknál a nőstények a magasabb rangúak a csapatban, nálunk azonban nem okozott gondot a két, különböző helyről érkezett lány összeszoktatása. Néha ugyan egy-egy kisebb csetepaté megfigyelhető náluk, de ők ketten alapvetően egy jól működő párost alkotnak. A gondozóikkal szemben barátságos természetű, érdeklődő állatok. A vari alapvetően gyümölcsevő faj, a mi példányaink imádják az édes dolgokat, ezekkel könnyen le lehet venni őket a lábukról.img_5000

A tavalyi évben nyitottuk meg a látogatók előtt a makik kifutóját, így ide hétvégente, felügyelet mellett vendégeink is besétálhatnak és egy közös férőhelyen tartózkodhatnak az állatokkal. Bármily aranyosak azonban ezek az állatok, simogatni őket nem szabad: baleset nálunk még nem történt, de a makik bizony könnyen megharaphatják a betolakodókat, ha nem tartjuk be a kifutó szabályzatát. A férőhely nemrég kapott új berendezést, az itteni hat lakó legnagyobb megelégedésére. A legidősebb makink Jancsika, a barna maki, aki már jócskán túl van a 30-on. Az évek során a látása is megromlott, ez azonban cseppet sem zavarja, magabiztosan közlekedik a kifutóban és a nála fiatalabb gyűrűsfarkú makikkal is gond nélkül együtt tartható. A gyűrűsfarkú makik (akikkel részt veszünk az Európai Törzskönyvi Programban) mindannyian hímek, akik különböző állatkertekből költöztek hozzánk. Mindegyikük egy külön egyéniség, Főnök, mint neve is mutatja, a legmagasabb rangú, Grabovszki a legfiatalabb, aki a ranglétra alján van. A különböző helyről származó hímek összeszoktatása nem volt egyszerű feladat, így azonban, hogy nőstény nem található a csapatban, néhány kisebb veszekedést leszámítva gond nélkül együtt tarthatóak. Reményeink szerint a közeljövőben egy újabb örömteli eseményről számolhatunk be a kattakifutó háza tájáról. Ennél többet egyelőre még nem árulok el, érdemes a továbbiakban is figyelni honlapunkat!

img_5087

Kumli Júlia, ragadozós részleg

Nagymacskáink közül a perzsa leopárdokkal veszünk részt az Európai Fajmegmentő Tenyészprogramban. Annak ellenére, hogy korábban már tartottunk leopárdot, ez az alfaj soha nem volt megtalálható Pécsett, az első példány, a Taian nevű hím az állatkert újbóli megnyitására, 2016-ra érkezett meg hozzánk. A közelmúltban egy nőstény is érkezett hozzánk, Sara személyében. Különlegesség, hogy mindkét állatunk Csehországból, a Dvur Kralove-i állatkertből érkezett Pécsre. A leopárd egy alapvetően magányos állatfaj, a hím és a nőstény csak a párzási időszakban találkozik egymással, állatkerti körülmények között azonban gond nélkül együtt tartható a pár. Jelenleg a két állatunk összeszoktatása zajlik: Sara és Taian rácson keresztül ismerkedhet egymással, és felváltva használhatják a nagy kifutót, így érezhetik egymás szagát és a nőstényünk számára sem lesz teljesen idegen az új férőhely. Bízunk benne, hogy rövidesen már arról számolhatunk be olvasóink számára, hogy egy harmonikusan együtt élő párként élnek a leopárdbemutatóban!

img_1209

A Pécsi Állatkert másik programos macskaféléje a kárpáti hiúz, amellyel állatkertünk az Európai Törzskönyvi Programban (ESB) vesz részt. Dom, a fiatal hím az Egyesült Királyságban található Dudley Zoob-ból érkezett Pécsre 2015-ben. Túlzás nélkül állíthatom, hogy állatkertünk egyik legjobban sikerült kifutója az övé, mely nagyon hasonlít az állat természetes élőhelyére. Dom kedvelt időtöltése a bokrok tövében való heverészés, és akárcsak a szabad természetben, estefelé indul útra felfedezni birodalmát. Ha a hiúzunk elsőre nem látható, érdemes többször is visszatérni kifutójához! Annak ellenére, hogy a hiúz rendszertanilag a kismacskákhoz tartozik, a leopárdhoz hasonlóan veszélyes állatnak számít! Erre gondozásánál is oda kell figyelni: egyik macskaféle ragadozónkkal sem szabad egy térben tartózkodni! Etetés, takarítás esetén csak akkor mehetünk be a kifutóba, ha előzőleg az állatot már biztonságosan elzártuk az elkülönítőbe vagy a belső férőhelyre.