Amikor a beteg harap- 1. rész | PécsZoo

Az állatkerti állatorvos munkája kétséget kizáróan rendkívül érdekes és olykor veszélyes foglalkozás. A humán orvoslással ellentétben itt a beteg nem tudja elmondani, hogy mi a panasza. Ha egy állat megbetegszik, gyakran nagyon nehéz felismerni a betegséget, mivel az adott állat sokáig titkolja, ha valami baj történik vele. A betegség, gyengeség könnyen felkeltené a ragadozók vagy a vetélytársak figyelmét a szabad természetben, így az állatkerti állatok sem szeretik kimutatni betegségüket. Ezen kívül, mivel gyakran veszélyes állatokról van szó, sok esetben a beavatkozás és a műtét sokszor csak altatás alatt valósulhat meg. Az állatkerti állatok egészségvédelme még napjainkban is gyerekcipőben jár, különösen a hüllők és a halak tekintetében. Az állatkerti emlősöknél gyakran hasonló testfelépítésű háziállatok (pl. kutya, macska, ló, juh) egészségvédelme szolgáltatja a példát az állatkerti állatok ellátásához. A Pécsi Állatkert lakóinak állatorvosi ellátását nagyban megkönnyítik a tavalyi évben beszerzett állatorvosi diagnosztikai műszerek, mivel így a vizsgálatok legnagyobb részét helyben el tudjuk végezni, és nem tesszük ki plusz stressznek az állatokat az állatorvosi rendelőbe való szállítással. Az alábbi cikkünkben a Pécsi Állatkertben történt számos sikeres állatorvosi beavatkozás közül szeretnénk ismertetni néhány különleges esetet. 2 részes cikkünk első részében “kisebb állatok”, 2. részében pedig állatkertünk legnagyobb lakójának, Bálintnak, a nílusi vízilónak orvosi eseteiről olvashatunk.

Kíra ivartalanítása

kira-mutet-064

Oroszlán a “műtőasztalon”

kira-mutet-078

Az oroszlán eltávolított petefészke és méhe

Néhány évvel ezelőtt ivartalanítottuk Kírát, állatkertünk legidősebb nőstény oroszlánját. Az esetnek különös története van. Kíra betegségét nem is maga a nőstény oroszlán mutatta ki, hanem idősebb hímünk, Leó. Kíra folyamatosan tüzelt: az oroszlánoknál normál esetben ez csupán néhány napig tart, ez idő alatt a hím folyamatosan kísérgeti a nőstényt. Feltűnt, hogy a hím oroszlánunk már egy ideje nem törődött semmi mással, sem az élelemmel, sem a másik nősténnyel, csakis Kírával. Mivel Leó már elkezdett lefogyni emiatt, feltűnt, hogy Kíra tüzelése nem múlik el, és úgy döntöttünk, hogy altatásban megvizsgáljuk, miért alakult ez ki nála. A vadállatok altatása mindig rejt magában némi kockázatot, éppen ezért úgy készültünk, hogy szükség esetén helyben végre tudjuk hajtani a műtétet, és ne kelljen újból elaltatni az állatot. Ez azért is bizonyult előnyösnek, mivel egy kb. 200 kg-os oroszlán nehezen férne el az állatorvosi műtőasztalon. A vizsgálat megállapította, hogy ciszta nőtt Kíra petefészkén, mely hosszabb távon akár az életét is veszélyeztetheti. A műtét során arra a megállapodásra jutottunk, hogy ivartalanítjuk az oroszlánt: ez a nemi szervek méretén kívül semmiben sem különbözött egy házi macska ivartalanításától, a műtétet az oroszlánház egyik belső férőhelyén végezték el. Kíra napjainkra teljesen meggyógyult, és bár kölykei nem születhetnek, az élete megmenekült.

Általános orvosi vizsgálat a csimpánzoknál

joey_pecsi-allatkert_joey_19920101_1

Csimpánz mellkasi röntgenfelvétel

img_20170911_085608

Joe altatásban

2018 tavaszán általános orvosi és genetikai vizsgálaton esett át állatkertünk két csimpánza, Joe és Lisa. Mivel kiemelten veszélyes állatokról van szó, ez a művelet kizárólag altatásban mehetett végbe. Az emberszabású majmok génállománya nagyon közel áll az emberéhez (a csimpánzoknál mindössze 1 % a különbség), ezért altatásukhoz jól használhatóak a humán gyógyászatban is alkalmazott szerek. Joe-ék altatása azonban egyáltalán nem bizonyult egyszerű feladatnak: az állatorvost megjegyezték, az altatópuskától pedig félnek. Sok rossz emlékük van az altatásról, hiszen korábban már többször történt velük ilyen (pl. amikor a felújítás során az új csimpánzházba-és kifutóba szállították őket a régi férőhelyükről). Ha meglátják az altatópuskát, próbálják elriasztani az orvost: ilyenkor „dühöngenek”, vadul ricsajoznak és olyan sarokba próbálnak menekülni, ahol nem tudják őket eltalálni. Az altatópuskát nem árt távol tartani a rácstól: volt rá példa, hogy Joe kinyúlt a rácson és elszedte a méregdrága állatorvosi eszközt. A legutóbbi altatásnál hím csimpázunk rögtön kikapta magából az altatószert tartalmazó tűt, így az altatófolyadék nem szívódhatott fel a véráramban. Szerencsére éppen Joe sietett segítségünkre: a kiszedett tűt letépte, és nemes egyszerűséggel kiitta az altatófolyadékot! Bár kérdéses volt, hogy gyomron át felszívódik-e a szer, derék csimpázunk néhány perc múlva úgy aludt, mint a bunda. Így megtörténhetett a vizsgálat, melynek során vért vettünk az állatoktól, de bélsár-és nyálmintavételre is sor került. A legérdekesebb feladatnak a tüdőröntgen bizonyult, mivel az állatok egy TBC-vizsgálaton is átestek. A humán gyógyászatban ez állva történik, miközben bent kell tartani a levegőt, de értelemszerűen ezt egy elaltatott csimpánz esetében nem lehet kivitelezni. Végül fekvő állapotban került sor a tüdőröntgenre. A vizsgálatot hamar kiheverték a csimpánzok, és kiderült, hogy mindketten egészségesek. Fúvócsővel vagy altatópuskával azonban most sem érdemes a csimpánzkifutó felé venni az irányt.

A hüllők és az új Terrárium-épület esete

dscf2525

Varánuszműtét

dscf2428

Le nem rakott varánusztojások

2016-ban megnyílt a felújított Pécsi Állatkert. Az egykor a belvárosban, Munkácsi Mihály utcában található Akvárium-terrárium ekkor megszűnt, lakói pedig felköltöztek az állatkert új Főépületébe. A költözés érdekes változást idézett elő a hüllőknél: a belvárosi bemutató ugyanis a föld alatti pincerendszerben helyezkedett el. Stabil mikroklímával rendelkező létesítmény volt, mesterséges, a gondozók által vezérelt megvilágítással és állandó hőmérséklettel. Az új Főépület azonban egy természetes napfénnyel gazdagon ellátott létesítmény, és-akárcsak a természetben –itt is van némi minimális hőmérséklet-ingadozás a téli és a nyári hőmérséklet között. Az új körülmények miatt nőstény hüllőink intenzív tojástermelésbe kezdtek, elsősorban a kaméleonoknál és a varánuszoknál tapasztaltunk negatív változásokat. Ervin nevű szalagos varánuszunknál (aki nevével ellentétben nőstény) is hiperaktív petefészekfunkciókat tapasztaltunk: nem tudta lerakni tojásait, ezeket végül műtéti eljárás segítségével kellett eltávolítani. Az állat ivartalanítva lett, petefészek-és méhkimetszést hajtottunk végre rajta, korábban említett Kíra nevű nőstény oroszlánunkhoz hasonlóan ez mentette meg az életét.

orrszarvu-leguan

Rufus

Szintén érdekes idős hím orrszarvú leguánunk, Rufus esete: ő az új férőhelyre költözést követően két alkalommal, két egymást követő télen is beteg lett, levertséget, étvágytalanságot mutatott. Érdekesség, hogy napra pontosan ugyan azon a napon lettek elküldve a laborba az állatorvosi papírjai, ugyan azokkal a tünetekkel: májfunkció-zavar és minimális veseelégtelenség lépett fel nála. Gyógyszeres kezeléssel sikerült meggyógyítani leguánunkat: a rendszeres oltások mellet a finom falatokba rejtett májvédő gyógyszer tette meg a hatását. Idős kora ellenére Rufus napjainkban kitűnő egészségnek örvend.