Sapajus apella

Levente, az apella csuklyásmajom örökbefogadója: Nádasi Istvánné

CSALÁD Csuklyásmajomfélék (Cebidae)
ELTERJEDÉS Dél-Amerika
TÖMEG 1.3- 4.8 kg
ÉLETTARTAM 40-45 év fogságban
ÉLŐHELY Erdő
ÉLETMÓD Csoportos
ELLENSÉG Ragadozó madarak, óriáskígyók, macskafélék
TÁPLÁLÉK Gyümölcsök, magvak, rovarok

Más néven kapucinus majom. Dél-Amerikában őshonos majomfaj, leginkább nedves szubtrópusi és trópusi erdők lakója, de előfordul ligeterdőkben, zavart és másodlagos erdőkben is. Északnyugat-Argentínában hegyvidéki erdőkben, akár 1100 méteres tengerszint feletti magasságban is megtalálható. Az erdők középső lombkoronáját és aljnövényzetét részesíti előnyben. Az apellák szőrzetének színe a világosbarnától egészen a mustársárgán át a feketéig változhat. A fején fekete szőrből álló folt van, amely sapkára emlékeztet, a fülek fölött  fekete szőrcsomók találhatóak. A nőstények feje tetején jóval nagyobb szőrcsomó található, mint a hímekén. Társas életmódú faj, egy csoport akár 8-15 egyedet is számlálhat. Gyakran más majomfajokkal, pl. mókusmajmokkal alkot közös csapatot.  Az apella csuklyásmajmok kiválóan másznak fára, idejük legnagyobb részét az ágak között töltik, de gyakran megfigyelhető, amint a talajszinten kutatnak táplálék után. A hímek testmérete és szemfoga általában nagyobb a nőstényekénél. A domináns hímek sokkal nagyobb testméretet érnek el, mint a rangsorban alacsonyabban lévő társaik.  A hímek hét éves korukban válnak ivaréretté, míg a nőstények már négy évesen világra hozhatják első utódukat. Az apella csuklyásmajmokra poligám párosodási rendszer jellemző, a nőstények elsősorban a domináns hímmel párosodnak, ha a domináns hím nincs jelen, akkor más hímekkel is. A domináns hím az ovuláció ideje alatt őrzi a nőstényt.  A vemhesség 150-160 napig tart, általában évente egy utód születik. A kölyök felnevelése kizárólag a nőstény feladata, de a csapat más tagjai, köztük a kölyök apja is toleráns az utóddal szemben.   Az elválasztás után a nőstény utódok a csoporttal maradnak, a fiatal hímet egy idő után elkergeti a domináns hím. A szabad természetben a fiatal hímek gyakran egynemű agglegénycsapatokba verődnek. A hímek ivarérettségük elérését úgy jelzik, hogy kezet mosnak a saját vizeletükben, majd a szőrzetükbe dörzsölik azt. Az apellák a legintelligensebb dél-amerikai majmok közé tartoznak, eszközhasználat is megfigyelhető náluk. Ha nem tudják feldarabolni a nagy méretű táplálékot, gyakran kövekhez, fák ágaihoz ütögetik. Gyakran megfigyelhető, amint köveket használnak egyik kedvenc csemegéjük, a különböző diófajok terméseinek feltöréséhez. A kommunikáció fontos részét képezi  társas életüknek, a csapat tagjai gesztusokkal, arckifejezésekkel és hangjelekkel kommunikálnak egymással.  A domináns hím védi a csoportot, figyelmeztető hangokat hallat, ha ragadozót lát. A csuklyásmajmoknak fontos szerepük van az erdei gyümölcsök magjainak terjesztésében. Eredeti élőhelyén húsáért vadásszák. Korábban kedvelt hobbiállat volt,  azonban mivel veszélyes állatnak minősül, napjainkban csak szigorú jogszabályok figyelembe vételével és a megfelelő engedélyek birtokában lehetséges tartása.