Arany aguti | PécsZoo

Dasyprocta leporina

CSALÁD: Agutifélék
ELTERJEDÉS: Dél-Amerika
TÖMEG: 3-6 kg
ÉLETTARTAM: 6 év
ÉLŐHELY: erdő
ÉLETMÓD: párban

Dél-Amerikában őshonos, az északkeleti részen elterjedt. Brazília, Francia Guyana, Suriname, Venezuela, Trinidad és Tobago területén, leginkább trópusi erdőkben fordul elő. Az erdőkön belül olyan területeket választ, ahol a dús aljnövényzetben megfelelő búvóhelyet talál. Igen félénk állat. Korábban brazil agutinak nevezték el. Közepes méretű rágcsáló, testhossza 49-64 centiméter, szőrtelen farka 6 centiméteres. Kicsi, kerek fülei vannak. A hímek általában kisebbek a nőstényeknél, de megjelenésükben ugyanolyanok. Testét barna szőrzet borítja, néhol sötétebb foltokkal, farrésze arany színű, zömökebb. A mellső lábai rövidebbek a hátsóknál, a mellsőkön 4, míg a hátsó lábain 3 lábujj van. Monogám faj, egy életre választ párt. Párosan vagy kisebb családi csoportokban él, a csapat a szülőkből és utódaikból áll. Minden csoportnak megvan a mozgáskörzete, amelynek a nagysága a fő tápláléka, a gyümölcsök elérhetőségének függvényében változik. Leginkább alkonyatkor és kora reggel aktívak. Gyakran követi a majomcsapatokat, a földre hullajtott gyümölcsdarabokat, valamint a kemény magokat fogyasztja, mivel a fogazata alkalmas a kemény maghéj feltörésére is. Magfogyasztásának köszönhetően fontos szerepet játszik a magterjesztésben. Évente kétszer szaporodnak, nincs külön párzási időszakuk. A vemhesség 100- 120 napig tart, 1-4 utód születik. Az utódok a születésük után rövid idővel már képesek gyorsan futni, amely a túlélésük szempontjából lényeges. Az ivarérettséget 9 hónaposan érik el, amikor elhagyják a csoportot. Nagyon éber állatok, ha veszélyt észlelnek rendkívül gyorsan, akár 2 méteres ugrásokkal menekülnek el. Különböző hangjelzésekkel kommunikálnak morgással, sikoltással, ezen kívül különböző testtartásokkal, valamint vizelettel jelölik meg a területüket. Megfigyelések alapján fogságban nem szaporodnak olyan hatékonyan, mivel nagy területre van szükségük az udvarláshoz.