Aranysakál | PécsZoo

Canis aureus

CSALÁD: Kutyafélék
ELTERJEDÉS: Észak-és Kelet-Afrika, Délkelet-Európa, Dél-Ázsia
TÖMEG: 8-10 kg
ÉLETTARTAM: 8-16 év
ÉLŐHELY: füves pzsta, bokorerdő
ÉLETMÓD: családi csoport

Az aranysakál a leginkább elterjedt sakálfaj. A legészakabbi előfordulású sakál, amely inkább a száraz, nyitott füves pusztákat preferálja. A testhossz jellemzően 70-85 cm, a farok hossza körülbelül 25 cm. A szőrzet általában durva és nem túl hosszú. A bunda színe egészen a sárgától a halvány aranyon át, a barnáig változhat, melyet az évszak és a régió is befolyásol. Például Észak-Tanzániában, az esős évszak (december-január) alatt sárgásbarna a sakál szőrzete, ezzel ellentétben a száraz évszakban (szeptember-október) sápadt aranyra vált a színe. Az arany sakál szigorúan monogám faj. 11 hónaposan már ivarérettek az egyedek. A vemhesség 63 napig tart, amely után általában 2-4 utód jön világra, de az alom mérete 1-9 között változhat. A kölykök tömege 200-250 g. Az utódgondozásban mindkét szülő részt vesz, védik és táplálják a kölyköket. Az alapvető társadalmi egység a család, amely egy párból vagy a párból és a kölykökből áll. A párok között szoros együttműködés van, a vadászat során együtt sokkal sikeresebbek. A territórium nagysága 2-3 km2, amelynek határait vizeletükkel jelölik meg. Mind a nősténynek, mind a hímnek fontos szerepe van az utódok gondozásában, a terület védelmében, ha az egyik meghal, nem valószínű, hogy a család többi tagja túléli. Azonban gyakori, hogy a család mellett úgynevezett segítők vannak. Ezeknek az egyedeknek a kölykök védelmében van fontos szerepe, a segítők jelenlétében az utódok túlélési valószínűsége nő. A családon belül a segítők a szülői pár alárendeltjei. A nőstény agresszívan viselkedik a területre betolakodó nőstényekkel. Éjszaka aktívak, a nappalokat barlangokban, sziklák hasadékaiban töltik. Az egyedek hangos üvöltéssel kommunikálnak. Az ember szempontjából fontos szerepük van a városok és falvak körüli szemét és állati dögök elfogyasztásában. A mezőgazdasági területeken is igen hasznosak, mivel a rágcsálók elfogyasztásával csökkentik azok elszaporodását. Vadásszák a prémjéért. Olykor a sakál kukorica, cukornád és dinnyeföldekre is bemegy és kárt tesz a termésben, de előfordult, hogy megtámadta a birkanyájat is. A többi kutyaféléhez hasonlóan veszettséget terjeszthet. A Közel-Keleten számos mesében felbukkan az aranysakál, ugyanolyan ravaszságot tulajdonítanak neki, mint az európai mesékben a vörös rókának. A Bibliában is több alkalommal utalnak a sakálra. Az ókori Egyiptomban is jelentős szerepet játszott, Anubis istent sakál fejjel ábrázolták, az alvilág istene volt, aki a holtakat az alvilágba vezette. Az ókorban úgy gondolták, hogy a sakál esti üvöltése valaki halálát jelzi.