Az állatkertek jövője | PécsZoo

Honlapunk rendszeres olvasói bizonyára emlékezhetnek nemrég megjelent cikkünkre, melyben arról írtunk, hogy hogyan fejlődtek az állatkertek a kezdetektől napjainkig. Az alábbi írásban arra keressük a választ, hogy milyen irányba fejlődhetnek tovább ezek az intézmények.

A világ állatkertjei napról napra fejlődnek, mondhatni, egy állatkert igazából sosem készül el teljesen. A fejlődő tendencia a Pécsi Állatkertre is igaz, hiszen az újranyitást követően is számos újdonsággal gazdagodott állatkertünk. A legtöbb állatkert egyre inkább szeretné elhagyni a régi, rendszertan szerinti csoportosítást és igyekeznek olyan kifutókat, kifutóegyütteseket építeni, melyekben egy-egy adott kontinens élővilágát mutatják be látogatóiknak. Egyre több helyről tűnnek el a rácsok, és adják át a helyet a biztonságos szemlélődést nem akadályozó betekintő üvegablakoknak, szárazárkoknak, vizes árkoknak. Az új, modern kifutók többsége úgynevezett immerziós bemutató. Az immerziós bemutató lényege, hogy a közönség egy térben sétáljon az állatokkal, illetve ezt az érzetet biztosítsuk a látogatók számára. Veszélytelenebb állatok esetében a látogatók gyakran magában a kifutóban sétálhatnak (pl. állatkertünk gyűrűsfarkú makijai esetében), máshol optikailag nem észrevehető határvonal szolgálja a nagyközönség állatoktól való elszeparálását.

img_5011

A gyűrűsfarkú-és barna makik kifutójába a látogatóink is besétálhatnak, mely jó példa az immerziós kifutókra

Az EAZA nem támogatja a közvetlen kontaktust az állatokkal, inkább az immerziós bemutatók kialakítását javasolja (kivételt képeznek a különböző háziállat-simogatók). Erre azért van szükség, mert egyre több tenyészprogramos állat születik az EAZA-tag állatkertekben, melyek akár a későbbiek során arra is alkalmasak lehetnek, hogy visszaszoktassák őket a szabad természetbe. Ha azonban pl. egy oroszlánkölyköt napi szinten simogatnak az emberek, nem csak óriási stressznek teszik ki ez által az állatot, hanem elveszíti természetes viselkedési formáit is, így nehezebben lehet majd visszaszoktatni a szabadba. Ha az anyaállat nem neveli a kölyköt, és mesterségesen kell felnevelni, akkor is minimálisra kell csökkenteni az emberi jelenlétet.

img_4310

Az EAZA nem támogatja a nagytestű ragadozók kölykeinek ember által történő simogattatását. Mivel veszélyes állatnak számítanak, erre hazánkban nincs is lehetőség

A nagy alapterületű, gazdag állatkertek egyre többször már nem is csupán hagyományos értelemben vett kifutókat vagy állatházakat építenek, hanem különböző fantázianevekkel ellátott, interaktív bemutatókat. A kisebb alapterületű állatkertek egyre inkább kezdenek áttérni a kisebb méretű állatfajok tartására, melyeknek a kis területen is maximálisan megfelelő férőhelyeket tudnak kialakítani. Egyre többször találkozhatunk ez adott állatcsoportra (pl. tengeri emlősök, nagymacskák, majmok, madarak stb.) specializálódott állatkertekkel is, melyekben csupán elvétve találkozhatunk más állatcsoportok képviselőivel. Akár kicsi egy állatkert, akár nagy, a főszerepe minden esetben a természetmegőrzésé és az oktatásé: nem véletlen, hogy az EAZA kiemelt szerepet szentel az állatkertek oktatási tevékenységének.

img_5098

Meglátni és megszeretni- látványetetési programunkon több etetésen (pl. a nílusi vízilovaknál) gondozói felügyelettel látogatóink is részt vehetnek. Reméljük, így jobban megismerik ezeket az érdekes állatokat és a rájuk leselkedő veszélyeket.

Szintén érdekesség, hogy egyre inkább elterjedőben van a világ állatkertjeiben az alternatív energiaforrások használata. Ezek az intézmények összegyűjtik az esővizet, és ezzel locsolják növényeiket, napelemes állatházakat vagy a látogatókat kiszolgáló automatákat építenek, illetve egyre többször használnak geotermikus energiát az állatházak fűtésére.  Ezek az alternatív energiaforrások egyre inkább elterjedőben vannak, így a jövőben újabb és újabb állatkerteknél számíthatunk a felbukkanásukra.