Barna medve | PécsZoo

Ursus arctos

Nikoláj, a barna medve örökbefogadói: Sándorfy Tamás Ágoston, Dr, Kiss Tibor, Póra Szabina, Buchert Tibor, Horváth Roland és Teleki Szidalisz, valamint a Villányi Kikerics Óvoda

CSALÁD medvefélék (Ursidae)
ELTERJEDÉS Eurázsia
TÖMEG 80-600 kg
ÉLETTARTAM 20-30 év
ÉLŐHELY hegyvidéki erdő
ÉLETMÓD magányos
ELLENSÉG ember, farkasok
TÁPLÁLÉK szarvasfélék, háziállatok, gyümölcsök, kisebb emlősök, diófélék

A legkülönbözőbb élőhelyeken megtalálható, a magas hegyvidéki erdőkön át a jégmezőkig elterjedt. Kedveli az alpesi réteket, nyitott területeket is. Az egyik legnagyobb élő ragadozó, 1-2.8 méter hosszú. A hímek nagyobbak a nőstényeknél. A bundájuk sötétbarna színű. Rendkívül erős és jó állóképességű; megölhet egy csapásra egy tehenet, futásban lehagy egy lovat, emellett nagyon jó úszó. Nagy távolságokat képes megtenni, akár több száz kilométert is. Téli álmot alszik, ám délebbi területeken ez nagyon rövid ideig tart vagy el is marad. Kiváló a szaglása, három kilométerről megérez egy bomló tetemet. Az epehólyagját ázsiai orvoslásban használják, emiatt az orvvadászat célpontja. Európai állományának fele Romániában él, hazánkban alkalmi vendég, fokozottan védett. Az európai barna medve (Ursus arctos arctos) a 19. század végéig volt honos Magyarország mai területén. A lakosság növekedése- és ezzel élőhelyük csökkenése-, valamint intenzívebb vadászatuk miatt a 20. század elején már csak néhány példányt észleltek az Észak-magyarországi erdős területeken. Azonban 2014 óta az európai barna medve több példánya is rendszeresen felbukkan az ország északi területein.

Egész Észak- és Közép-Európában, Ázsiában előfordul. A legkülönbözőbb élőhelyeken megtalálható, a magas hegyvidéki erdőkön át a jégmezőkig elterjedt. Kedveli az alpesi réteket, nyitott területeket is. Az egyik legnagyobb élő ragadozó, 1-2,8 méter hosszú, 90-150 cm magas. A hímek nagyobbak a nőstényeknél. A tömege területenként eltérő. A bunda színe sötétbarna. A barnamedve rendkívül erős és jó állóképességű; megölhet egy csapásra egy tehenet, futásban lehagy egy lovat, emellett jó úszó. Poligám faj, a nőstények több hímmel szaporodnak. A hímek harcolnak a nőstényekért, majd őrzik is őket. A párzási időszak májustól- júliusig tart, képes késleltetni az embrió beágyazódását. Az embrió a téli álom kezdetével ágyazódik be és indul fejlődésnek. A vemhesség 6-8 hétig tart, 2-3 utód születik. A nőstény kétévente ivarzik. Az ivarérettséget 4-6 évesen érik el. A bocsok csupaszon, vakon jönnek világra, 680 grammosan összesen. A bocsok 2 éves korukig az anyjukkal maradnak, a hím nem vesz részt az utódgondozásban. Leginkább reggel és este keres táplálékot, a nap többi részét barlangokban pihenve tölti. Nagy távolságokat képes megtenni, akár több száz kilométert is. Magányos állat. Téli álmot alszik, délebbi területeken nagyon rövid ideig tart vagy egyáltalán nincs. Saját barlangot készít, amit száraz növényzettel bélel. A kommunikáció szagok és hangok útján valósul meg. Fákhoz és sziklákhoz dörzsöli a bundáját, jelzi a területét, szaporodási időszakban fontos. Kiváló a szaglása, két mérföldről megérez egy bomló tetemet. Látása nem túl jó. Mindenevő. Mérete és agresszív viselkedése miatt nem igazán van ellensége, egyedül az ember, aki fenyegetést jelenthet a kifejlett példányokra. A bocsokat a farkas megtámadhatja, de ez ritka. Az epehólyagját ázsiai orvoslásban használják. Általában elkerülik az embert. A medvetámadások a bocsok vagy a táplálék védelme miatt történnek. Impulzív és szeszélyes viselkedés jellemzi. Néha rátámadt a szarvasmarhákra és juhokra. Csökkent az élőhelye a fakitermelés, útépítés miatt. Az epehólyagja miatt az orvvadászat célpontja. Az európai barna medve (Ursus arctos arctos) a 19. század végéig volt honos Magyarország mai területén. A lakosság növekedése- és ezzel élőhelyük csökkenése-, valamint intenzívebb vadászatuk miatt a 20. század elején már csak néhány példányt észleltek az Észak-magyarországi erdős területeken. Azonban 2014 óta az európai barna medve több példánya is rendszeresen felbukkan az ország északi területein.