Ursus arctos

Nikoláj, a hím barna medve örökbefogadói:  Czikkely Edina; Puskás Zsolt és Hunyadi Ágnes; Horváth Roland és Teleki Szidalisz; Alberkovics Ákos; Meyer Marian; Kiss-Tihanyvári Dóra

CSALÁD Medvefélék (Ursidae)
ELTERJEDÉS Eurázsia, Észak-Amerika
TÖMEG 80-600 kg
ÉLETTARTAM 20-30 év
ÉLŐHELY Hegyvidéki erdő
ÉLETMÓD Magányos
ELLENSÉG ember, farkas
TÁPLÁLÉK Patások, háziállatok, kisebb emlősök, gerinctelenek,  gyümölcsök, diófélék, egyéb növényi eredetű táplálék

A legnagyobb elterjedési területtel rendelkező medvefaj, egész Észak- és Közép-Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában előfordul. A legkülönbözőbb élőhelyeken megtalálható, a magas hegyvidéki erdőkön át a jégmezőkig és a mediterrán erdőkig találkozhatunk vele. Kedveli az alpesi réteket, nyitott területeket. Hatalmas elterjedési területén több alfaja alakult ki, melyek az elterjedési területen kívül méretben és színben is különböznek egymástól. Hazánk területén a törzsalak, az európai barna medve (Ursus arctos arctos) fordul elő. Az egyik legnagyobb szárazföldi ragadozó, testhossza 1-2,8 méter, marmagassága 90-150 cm. A hímek nagyobbak a nőstényeknél. Magányos életmódú faj, a hím és a nőstény csak a párzási időszakban keresi egymás társaságát. Érdekes módon nem jellemző rájuk a territoriális viselkedés, jó táplálékellátottságú területeken átmenetileg több egyed is összegyűlhet.  Elsősorban reggel és este jár táplálék után, a nap többi részét pihenéssel tölti. Ahol háborgatják, gyakran éjszakai életmódot folytat. Táplálékkeresés közben nagy távolságokat képes megtenni, egy év alatt akár több száz km-t is. A legtöbb medveféléhez hasonlóan mindenevő,  gerinctelenekkel, rágcsálókkal, halakkal, patásokkal és növényi eredetű táplálékkal táplálkozik,  olykor a háziállatokra is rárabol és a dögöt is elfogyasztja. Látása nem túl jó, ellenben szaglása kiváló, több km-ről képes megérezni egy bomló tetemet. A közhiedelemmel ellentétben nem alszik valódi téli álmot, anyagcseréje azonban a téli időszakban jelentősen lecsökken. A déli területeken élő alfajok gyakran csak rövid ideig vagy egyáltalán nem tartanak év közben nyugalmi periódust. Ősz végén barlangokban, sziklahasadékokban keres menedéket magának, vagy saját maga ásta üregben.  A párzási időszak májustól júliusig tart. Poligám állat, a hímek és a nőstények egyaránt több partnerrel is párosodhatnak egy-egy szaporodási időszakban.  A hímek harcolnak egymással a nőstények kegyeiért, majd őrzik is őket. A nőstények képesek késleltetni az embrió beágyazódását, az embrió csupán a téli álom kezdetével ágyazódik be és indul fejlődésnek. A vemhesség éppen ezért 6-7 hónapig tart, a vemhességi idő letelte után 1-3 utód születik egyszerre. A bocsok gyámoltalanul, csupaszon és vakon születnek, születéskori súlyuk mindössze 60-70 dkg. A hímek nem vesznek részt az utódok gondozásában, a kicsiket egyedül az anya neveli. A bocsok 2 éves korukig maradnak anyjuk mellett, az ivarérettséget 4 évesen érik el. A barna medvének kevés természetes ellensége van, a bocsok számára a farkasok és a többi medve jelenthetnek veszélyt.  Általában kerüli az emberrel való konfliktust, medvetámadások csak a bocsok vagy a táplálék védelme érdekében történnek. Mivel néha rátámad a juhokra és a szarvasmarhákra, sok helyen a mai napig vadásszák.  A barna medve epehólyagját a tradicionális ázsiai orvoslásban használják. Természetes élőhelye folyamatosan csökken a fakivágások és az útépítések miatt. Az európai barna medve  a 19. század végéig megtalálható volt Magyarország mai területén, a lakosság növekedése, az élőhelyek csökkenése és a vadászat miatt a 20. század elején már csak néhány példányt észleltek az Észak-magyarországi erdős területeken.  A faj 2014-ben jelent meg újra hazánkban, azóta több példánya is rendszeresen felbukkan az ország északi területein. A barna medve Magyarországon fokozottan védett faj, eszmei értéke 250.000 Ft.