img_9051

Állatkertünk kárpáti hiúza, Dom

Az elmúlt időszakban honlapunkon már ismertetésre kerültek a jelenleg állatkertünkben is bemutatásra kerülő nagymacskafajok és az egyik, a Pécsi Állatkertben is látható kismacskafaj, a puma (Puma concolor). Jelen írásunkban, mellyel macskaféléinket ismertető cikksorozatunk végére értünk, állatkertünk másik kismacskájával, a kárpáti hiúzzal (Lynx lynx carpathicus) szeretnénk megismertetni olvasóinkat.

Hiúzok a nagyvilágban

dscf0352

Nevével ellentétben a mocsári hiúz nem tartozik a valódi hiúzok közé

A hiúzok megjelenésükben némileg különböznek a legtöbb macskafélétől. Könnyen felismerhetőek testükhöz képest meglehetősen rövid farkukról, pofaszakállukról és a füleik végén található fülpamacsokról. A hiúzoknak négy faja ismert: a kanadai hiúz (Lynx canadensis) és a vörös hiúz, más néven bobcat (Lynx rufus) Észak-Amerikában, az ibériai hiúz vagy párduchiúz (Lynx pardinus) Európában, az Ibériai-félszigeten, míg az állatkertünkben is látható eurázsiai hiúz (Lynx lynx) Európában és Ázsiában, elsősorban a két kontinens északi területein honos. Néhány macskafélének hasonló a megjelenése a hiúzokhoz, azonban csak távolabbi rokonságban állnak ezekkel az állatokkal.  A szervál (Leptailurus serval), a mocsári hiúz, más néven mocsári macska (Felis chaus), és a karakál vagy sivatagi hiúz (Caracal caracal) egyaránt a hiúzokra is jellemző, rövid farokkal és fülpamacsokkal rendelkezik. Ennek köszönhetően a köztudatban gyakran ezeket a fajokat is a hiúzok közé sorolják, a zűrzavart csak fokozza a sivatagi hiúz és a mocsári hiúz téves magyar elnevezése.

Az eurázsiai hiúz közepes méretű macskaféle, testhossza 80-130 cm, magassága 60-75 cm, farokhossza 10-25 cm, míg súlya 8-38 kg közötti. A hímek nagyobbak a nőstényeknél.  Bundáját foltok borítják, melyek száma, elhelyezkedése és mérete egyedenként változik.  A hiúz ragadozó, zsákmányállatai mérete a rágcsálóktól a szarvasborjúkig változik, legfőbb táplálékállata a nyúl. Magányos életmódú állat, a hím és a nőstény csak a párzási időszakban találkozik egymással.

img_7074

Az eurázsiai hiúzok bundája nyáron sötétebb, kevésbé tömött és dús, mint télen, e mellett mintázatuk is jobban látszódik, míg a téli bundán elmosódottabb. Ezt a jelenséget állatkertünk hiúzánál is fel lehet fedezni

A fajnak hatalmas elterjedési területén számos alfaja alakult ki, melyek számáról jelenleg is vitatkoznak a tudósok. A legelfogadottabb nézet szerint 11 alfaja létezik az eurázsiai hiúznak, melyek elterjedési területükben, testméretükben és mintázatukban különböznek egymástól. A Pécsi Állatkertben a hazánk területén is megtalálható kárpáti hiúz kerül bemutatásra.  Magyarországról egyszer már teljesen kihalt a hiúz, az 1980-as évek végétől azonban újra megjelent az Északi Középhegységben. Jelenleg mintegy 10 példány él vadon hazánkban.  Az eurázsiai hiúz fokozottan védett állatfaj, eszmei értéke 500.000 Ft.

Hiúzok a Pécsi Állatkertben

scan0054

Szibériai hiúzok állatkertünkben 1984-ben

Az eurázsiai hiúz mindig is népszerű fajnak számított az állatkertekben. Hazánkban is őshonos fajról lévén szó, nem szükséges számára fűthető belső férőhely, e mellett a nagyközönség körében is közismert, népszerű állat. A Pécsi Állatkertben is évtizedek óta bemutatásra kerülnek különböző hiúzfajok-és alfajok. Egyik, 1984-ben megjelent útmutatónk beszámol róla, hogy egykor szibériai hiúzok (Lynx lynx kozlowi, az útmutató Lynx lynx sibirica-ként említi) is éltek állatkertünkben, mely alfaj napjainkban is igen nagy állatkerti ritkaságnak számít. Egy 1996-ban megjelent állatkerti szakkönyv a Pécsi Állatkert egyik fő különlegességeként említi a gazdag hiúzgyűjteményt. Igaz, a négy felsorolt faj, illetve alfaj közül a mocsári hiúz (mint azt korábban láthattuk) valójában nem tartozik a hiúzok közé. Állatkertünkben rajtuk kívül vörös hiúzok, kárpáti hiúzok és az eurázsiai hiúz törzsalakjaként számon tartott skandináv hiúzok (Lynx lynx lynx) is bemutatásra kerültek ebben az időben (skandináv hiúzzal és vörös hiúzzal jelenleg egyetlen hazai állatkertben sem találkozhatunk).

Az elmúlt évtizedekben hiúzaink, a többi macskaféléhez hasonlóan, az akkori állatkerti szemléletnek megfelelően meglehetősen mostoha körülmények között laktak. Egykori lakhelyük az állatkert bal oldalán, a főútvonal mentén végighúzódó kisragadozóketrecek sora volt. Ezek a bemutatók a maguk idejében még korszerűnek számítottak, azonban az elmúlt évtizedek során igencsak eljárt felettük az idő. A 2000-es évek elején, a nem megfelelő körülmények miatt a Pécsi Állatkert átmenetileg lemondott a hiúzok tartásáról. Közel egy évtizeddel később, 2008-ban készülhetett el első korszerű hiúzkifutónk az állatkert felső részén.  Az új férőhelyre a Szegedi Vadasparkból érkezhetett meg hozzánk egy idős, nem alfajtiszta egyedekből álló eurázsiai hiúzpár.

fenykep2158

Korábbi hiúzkifutónk 2010-ben

Bár hiúzpárunk közkedvelt volt látogatóink körében és a kifutójuk is megfelelőnek számított, állatkertünk teljes átépítése során egy időre ismét lemondtunk a faj tartásáról.  Az eurázsiai hiúzt az európai állatkertek Európai Törzskönyvi Program (ESB) keretein belül tartják és tenyésztik. A program célja az, hogy minél inkább megnövekedjen az állatkertekben gondozott, alfajtiszta egyedek száma, melyek később akár alkalmasak lehetnek a szabad természetbe való visszaszoktatásra is. Az átépítés során, miután korábbi hiúzkifutónk is kibővítésre és átépítésre került, állatkertünk úgy döntött, hogy csatlakozik ehhez a programhoz egy alfajtiszta egyed tartásával.

img_9122

Az eurázsiai hiúz Európa legnagyobb macskaféle ragadozója

Így költözhetett hozzánk Dom, a fiatal hím kárpáti hiúz. Dom 2014. május 23.-n született az Egyesült Királyságban található Dudley Zooban, innen érkezett hozzánk 2015 októberében. Kifutóját mára teljesen belakta, jól érzi magát a tágas, bokrokkal, mászófákkal gazdagon ellátott területen. Gondozóival szemben is barátságos példány, szívesen játszik velük a kerítésen keresztül. Színezetének köszönhetően kiválóan el tud rejtőzni kifutójában, állatkertünk legnehezebben megpillantható macskaféléje. Ha első pillantásra nem is látjuk a kifutóban, érdemes hosszan elidőzni a hiúz lakhelye előtt, vagy a látogatás során később visszatérni ide.  Kárpáti hiúzunk kicsit kakukktojásnak számít a szomszédjai között, hiszen a viszonylag gyakran hangoskodó papagájokkal, galléros páviánokkal és aranysakálokkal ellentétben ritkán hallatja hangját, akkor is elsősorban csak a párzási időszakban. Bár a szabad természetben is magányosan élő állatról van szó, akinek nincs ellenére az egyedüllét, elképzelhető, hogy a közeljövőben párt kap maga mellé. Ehhez azonban előbb mindenképpen szükséges egy másik, elkülönítő kifutó felépítése.