Benett kenguru | PécsZoo

Macropus rufogriseus

A Benett kenguru örökbefogadója: Engelné Tóth Klára

CSALÁD: Kengurufélék
ELTERJEDÉS: Ausztrália
TÖMEG: 13-19 kg
ÉLETTARTAM: 15-18 év
ÉLŐHELY: eukaliptusz erdő
ÉLETMÓD: magányos

Benett kenguru a kelet- és délkelet Ausztrália part menti erdeiben, a Bass-szigeteken és Tasmánia területén fordul elő. A fej és testhossz: 0.9-1 m, a farok hossza 0.7 m. A hímek nagyobbak a nőstényeknél. A vállát és tarkóját vörös szőr borítja, a mellkasa fehér, a pofa sötétbarna, test többi részén szőre szürke színű. Hosszabb fül jellemzi, mint a többi kengurut. A hímek 19 hónaposan, míg a nőstények már 14 hónapos korukban ivaréretté válnak. Udvarláskor a nőstény megnyalja a hím nyakát. Erre a hím a nőstényhez dörzsöli az állát. Ezt egy rövid birkózás követi, majd párosodnak. A pár egy napig együtt marad. A vemhesség ideje 30 nap, amely után egy fejletlen kölyök születik. A kölyök 9 hónapig az erszényben marad, és anyja 12-17 hónaposan választja el. Az elválasztást követően a nőstény utódok többnyire anyjuk közelében maradnak, a hímek viszont messzebbre költöznek. Az elárvult kengurukölyköket más nőstények hajlamosak „örökbe fogadni”. Ahogy sok más kengurufajnál, nála is megfigyelhető az embrió fejlődésének késleltetése. A Benett kenguru farkát egyfajta támaszként használja, ami az egyensúlyozásban segít. Elsősorban szürkületkor aktívak, a nappali órákban pihennek. Magányos életmód jellemzi ezt a fajt, azonban táplálkozáskor csoportosulnak, körülbelül 30 egyed gyűlik össze. Növényevő, a lédús gyökerekből jut vízhez a száraz időszakok alatt.  Korábban ezt a fajt vadászták a bundája és húsa miatt.  Kártékony hatása abban nyilvánul meg, hogy elfogyasztja vagy letapossa a fiatal facsemetéket. A fajt sokáig üldözték a farmerek, hogy a szarvasmarha és juh elől ne legelje le a füvet.