Carcharhinus melanopterus

Más néven feketefoltú szirticápa. A szabad természetben a Vörös-tengerben, az Indiai- Óceánban és a Csendes- Óceánban egyaránt előforduló cápa. A szubtrópusok korallzátonyain fordul elő, ritkán a brakkvizekbe is beúszik.  Közepes méretű cápafaj, átlagos testhossza 120-150 cm közötti, ritkán nő meg 200 cm-esnél nagyobbra. Hosszú testéhez képest meglepően karcsú és könnyű halról van szó, egyedei ritkán érik el a 14 kg-os súlyt. Nevét az uszonyai végén található fekete foltokról kapta. A feketeúszójú szirticápa egyike azon cápafajoknak, melyeknek állandóan úsznia kell az életben maradáshoz, különben nem áramolni elég oxigén kopoltyúihoz, és megfulladna. A cápa alvás közben is úszik, ezt úgy tudja elérni, hogy egyszerre mindig csak az egyik agyfélteke pihen. Egyes cápafajok, pl. a bambuszcápák számára nem szükséges állandóan úszni az életben maradáshoz, ezek a fajok többnyire lassú mozgásúak. Általában a tenger aljzatán fekve pihennek, csak viszonylag ritkán úsznak.

A feketefoltú szirticápa magányosan vagy kisebb található meg a szabad természetben, éppen ezért fogságban sincs ellenére a magányos életmód. Mint minden cápafaj, ragadozó, elsősorban halakkal táplálkozik, de puhatestűeket, fejlábúakat és rákokat is fogyaszt. A nyílt vízen is vadászik, de kifejezetten a korallszirtek között rejtőzködő állatok vadászatára specializálódott. Elevenszülő, az utódok az anya testén belül kelnek ki a petékből, melyek méhlepényszerűen csatlakoznak az anya testéhez. 8-16 hónapig tartó vemhességi idő után 2-4 kis cápa születik egyszerre, a vemhességi idő hossza elterjedési területtől függ.

A feketeúszója szirticápa egyike a leggyakoribb cápafajoknak. Ennek ellenére, mivel ipari mértékben halásszák és húsát előszeretettel fogyasztják, állományának nagysága fokozatosan csökkenő tendenciát mutat. Fogságban viszonylag könnyen tartható, a vadon befogott példányok is hamar hozzászoknak az akváriumi körülményekhez. Eme tulajdonságának, valamint viszonylag kis termetének köszönhetően, a feketeúszójú szirticápa a leggyakoribb és a legkedveltebb pelágikus (nyíltvízi) életmódot folytató cápafaj a világ állatkertjeiben és akváriumaiban. Mesterséges körülmények között történő szaporodására is többször volt már példa. A feketeúszója szirticápa egyike azon kevés halfajnak, melyet az európai állatkertek összehangoltan, az Európai Törzskönyvi Program (ESB) keretein belül tartanak és tenyésztenek.