Foltos hiénák érkeztek a Pécsi Állatkertbe! | PécsZoo

img_8129

Látogatóink számos újdonsággal találkozhattak nálunk az idei évben. A 2017-es esztendőben szép számmal érkeztek hozzánk olyan állatfajok, melyek korábban még sohasem kerültek bemutatásra a Pécsi Állatkertben: nagy szőröstatukkal, zászlós farkú kolobuszokkal, vörös varikkal és kis pandával is gyarapodott népes állatseregletünk. Jelen írásunkban is egy ilyen, korábban Pécsett soha nem látott, érdekes állattal szeretnénk megismertetni olvasóinkat: nemrég ugyanis foltos hiénák érkeztek állatkertünkbe!

Se nem kutya, se nem macska- bemutatkozik a hiénarokonság

A foltos hiénák a nagyközönség körében jól ismert, gyakran negatív szerepben feltüntetett állatok. A számos, róluk keringő tévhit egyike, hogy ezek az állatok -kutyaszerű kinézetük és néhány anatómiai bélyegük, pl. a nem visszahúzható karmok miatt- a kutyafélék családjába tartoznak. A hiénák azonban nem közeli rokonai a kutyáknak, családfájukat megvizsgálva számos érdekes dolgot fedezhetünk fel. A hiénák, akárcsak a kutyák, a ragadozók rendjébe tartoznak. A rokonsági kapcsolat ennyiben ki is merül, hiszen a hiénákat nem a kutyaalkatúak, hanem a macskaalkatúak alrendjébe sorolja a tudomány! Voltaképpen a hiéna közelebbi rokona tehát az oroszlánnak, mint a farkasnak. A hiénafajok ellenben a macskafélékkel sem mutatnak ennél közelebbi rokonságot: a macskaalkatúak közé tartoznak a mongúzok és a cibetmacskák is, és utóbbiak számítanak a hiénák legközelebbi ma élő rokonainak. A hiénafélék családjába ma négy fajt sorol a tudomány, melyek a következők:

dscf0306

A cibethiéna a legkisebb méretű hiénafaj, mindössze 50 cm-es testmagasságával és 9-15 kg-os súlyával. Sokáig nem is sorolták a valódi hiénák közé, hanem átmeneti fajnak tartották a hiénák és a cibetmacskák között. Napjainkban ugyan a hiénák közé sorolják a tudósok, de a másik három fajtól külön alcsaládba, a cibethiénaformák közé. A cibethiéna táplálkozás szempontjából különösen érdekes faj: szinte kizárólag termeszeket eszik, ritkábban más rovarokat is elfogyaszt. Állkapcsa ehhez mérten módosult, harapása gyenge, ellentétben a többi hiénáétól.

dscf0304

A csíkos hiéna első ránézésre nagyra nőtt cibethiénára emlékeztet. A ma élő hiénák közül a legnagyobb elterjedési területtel ez a faj rendelkezik, hiszen Afrika mellett Ázsia egyes területein, többek között Indiában is megtalálható.  Alapvetően magányosan vagy kisebb csapatokban él, melyek átlagosan kisebb létszámúak, mint a foltos hiénák csapatai. Életmódjából adódóan nem tud nagyobb testű állatokat elejteni, így elsősorban kisebb termetű állatokkal és-bármily meglepő- növényi eredetű táplálékkal táplálkozik.

dscf0840

A barna hiéna a csíkos hiéna legközelebbi rokona, a négy ma élő faj közül voltaképpen csak ennél a kettőnél mutatható ki szorosabb rokonság.  A barna hiéna kizárólag Afrika déli részén fordul elő. Párban vagy magányosan él, nem verődik csapatokba, a felnövekvő kölykök elhagyják szüleiket. A barna hiéna -csíkos rokonához hasonlóan- sok növényi eredetű táplálékot és kisebb testű állatot fogyaszt. Kedvelt csemegéje a  fókahús, gyakran megfigyelhető a tengerparton, amint a dél-afrikai medvefókák borjaira vadászik. E szokatlan tulajdonsága miatt a barna hiénát az angol nyelvterületen strand wolf-nak, vagyis tengerparti farkasnak is nevezik.

img_8120

A legnagyobb termetű hiénafaj a foltos hiéna: marmagassága 70- 90 cm között változik, súlya pedig elérheti a 90 kg-ot is. A foltos hiéna hajdan jóval nagyobb elterjedési területtel rendelkezett, mint napjainkban: Európában és Ázsiában is megtalálták maradványait. A barlangi hiénának elnevezett állatról mára kiderült, hogy a korábbi szemlélettel ellentétben nem önálló faj volt, hanem a foltos hiéna kipusztult alfaja, mely a hideg ellen nagyobb testméretével és dúsabb bundájával védekezett.

Tények és tévhitek a hiénákról

Érdekes módon míg a cibethiéna, a csíkos hiéna és a barna hiéna szinte teljesen ismeretlen állatnak számít a nagyközönség körében, addig a foltos hiéna egy meglehetősen jól ismert faj. Ismeretségét rossz hírének köszönheti: az elbeszélésekben, vadásztörténetekben, sőt, a filmekben, rajzfilmekben is a hiéna alattomos, sunyi, gonosz dögevőként van jelen. Gondoljunk csak az Oroszlánkirály című világhírű rajzfilmre, melynek negatív szereplői a hiénák. A foltos hiéna valójában egy nagyon is érdekes és figyelemreméltó állatfaj! Igaz, alkalomadtán eszik dögöt is, de e mellett a foltos hiéna ügyes és kitartó vadász. Kevésbé ismert, hogy a hiéna olykor rovarokkal, tojásokkal és gyümölcsökkel is kiegészíti főleg húsból álló menüjét. A hiénacsapatok összehangoltan, szervezetten vadásznak, kitartóan üldözik prédájukat. A közhiedelemmel ellentétben igyekeznek a gyenge, sérült vagy öreg példányokat elejteni. Gyakran megesik, hogy a hiénáktól elrabolják prédájukat az oroszlánok, noha a természetfilmekben szinte csak fordított esetről hallani.

Sokakban visszatetszést vált ki a hiénák imbolygó járása. Ez a mozgásforma azért alakult ki, mert az állat mellső lábai hosszabbak a hátsóknál. Jellegzetes, kacagásszerű hangjukat pedig nem azért hallatják, mert jókedvükben nevetnek, hanem azért, mert ennek a segítségével tartják a kapcsolatot egymással a csapat tagjai. (Sokan tévesen kacagó hiénának nevezik a foltos hiénát, pedig ilyen elnevezésű állatfaj a valóságban nem létezik.) A hiénák e mellett más hangjelzésekkel, pl. jellegzetes vonyításokkal, szaganyagokkal és vizuális jelzésekkel is kommunikálnak egymással.

img_8138

Bár a szabad természetben megtalálhatók magányosan élő példányok is (melyek legtöbbször hímek), a foltos hiénák alapvetően társas állatok. A csapatokat klánoknak nevezzük, a hiénaklánokat minden esetben a nőstények vezetik. Általános jellemző minden hiénafajnál, hogy a nőstények nagyobbak, erősebbek és agresszívabbak is a hímeknél. A foltos hiénáknál a rangsor legalján lévő nőstény is magasabb rangú, mint a legmagasabb rangú hím. Ez az érdekes tulajdonság azért alakulhatott ki, mert a nőstény hiénák szervezete az állatvilágban egyedülálló módon nagyon sok tesztoszteront termel. E miatt a nőstény hiénák nemi szerve is szokatlan alakú, szinte ugyan úgy néz ki, mint a hímeké. E tulajdonság miatt az ókorban a hiénákat egynemű állatoknak gondolták. A hím és a nőstény hiénát ránézésre csak a szakértők tudják megkülönböztetni egymástól: a nemi szervek hasonlósága miatt az állatkertekben született kölykök nemét csak DNS-tesztekkel lehet egyértelműen meghatározni. Mivel a hiénák szülése a legfájdalmasabb az állatvilágban, a fajnál nagyon alacsony az alomszám: csupán 1-3, leggyakrabban 2 kölyök születik egyszerre. A nőstény kölykök már fiatal korukban dominánsabbak hím testvéreikkel szemben. A nőstény hiénák gondos és odaadó anyák, sok időt töltenek kölykeik gondozásával, védelmével.

Hiénák a Pécsi Állatkertben

img_20170919_1051481

A megérkezés pillanata

A foltos hiéna egyelőre nem számít veszélyeztetett fajnak, fennmaradását azonban élőhelyének beszűkülése és a vadászat is veszélyeztetheti. A foltos hiéna állományának nagysága folyamatosan csökken. Az európai állatkertekben jelenleg a foltos hiéna számít a leggyakoribb fajnak a négy hiéna közül. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezeknek az állatoknak a látványa mindennapos lenne az európai állatkertekben: a kontinens több száz állatkertje közül jelenleg mindössze 38 tart foltos hiénát. Érdekes módon ez a szám az elmúlt 10 évben növekedett meg ugrásszerűen, a sikeres Európai Törzskönyvi Programnak (ESB) köszönhető a foltos hiénák számának növekedése (e program keretein belül érkezhettek meg hozzánk is a hiénák). A foltos hiénákat az állatkertek többsége kis csapatokban tartja, rendszerint egy szaporodó pár és különböző korú kölykeik alkotják a csapatot. Néhány helyen előfordulnak magányosan tartott egyedek is, illetve egyre gyakrabban találkozhatunk egynemű csapatokkal. Magyarországon korábban három állatkert tartott foltos hiénákat: hazánkban először a Fővárosi Állat-és Növénykertben mutatták be ezt az állatot, itt azonban immár évtizedek óta nem látható ez az érdekes faj. Így jelenleg a pécsi mellett a szegedi és a jászberényi állatkertekben találkozhatunk foltos hiénával.

img_8169

A Pécsi Állatkert korábban már bemutatott hiénákat, igaz, azok csíkos hiénák voltak. Az 1990-es évek végén a Budapesti Állatkertből érkezett hozzánk egy pár csíkos hiéna, szaporulatuk azonban nem volt nálunk. Az akkori szemléletnek megfelelően sajnos csak szűkös, kicsiny férőhelyen tudtuk őket elhelyezni: így amikor 2002-ben elkészült a Fővárosi Állatkertben az új hiénakifutó, visszakerültek ide a nálunk kölcsönben, kihelyezésben lévő állatok.

Foltos hiénával állatkertünk története során most először találkozhat a közönség Pécsett. Két nőstény állat érkezett hozzánk a közelmúltban a Szegedi Vadasparkból, akik a kötelező karantén idő lejárta után elfoglalhatták új férőhelyüket az Afrika-kifutó melletti területen.  Mindkét állatunk Szegeden született, testvérek, bár nem egy alomból valók: egyikük 2014. december 12.-én, míg a másik állatunk 2015. október 16.-án született, így meglehetősen fiatal állatoknak számítanak. A két, egyelőre még név nélküli jövevényünk között csupán egyetlen megkülönböztethető jegy fedezhető fel: jelentős méretbeli különbség figyelhető meg a két állat között, mely vélhetően fiatalabb példányunk felcseperedésével meg fog szűnni. A pécsi hiénák új helyükön egyelőre még félénkek, reméljük, hamar megszokják kifutójukat és idővel látogatóink kedvenceivé válnak ezek az érdekes, félreismert ragadozók!