Gyűrűsfarkú maki | PécsZoo

Lemur catta

Főnök, a gyűrűsfarkú maki örökbefogadója: Stier Bernadett

Grabowski, a gyűrűsfarkú maki örökbefogadója: Spiesz Patrik

CSALÁD: makifélék
ELTERJEDÉS: Dél-és Délnyugat- Madagaszkár
TÖMEG: 2.3-3.5 kg
ÉLETTARTAM: 33 év fogságban
ÉLŐHELY: ligeterdő
ÉLETMÓD: csoportos

A Katták Madagaszkár déli, délnyugati részén fordulnak elő, illetve egy populáció a délkeleti részén is található, az Andringitra- hegységben. A többi makihoz képest sok időt tölt a földön is, a ligeterdőkön kívül a bokros területeket is kedvelik. Méretét tekintve átlagos makinak mondható, 385-455 mm hosszú, a farka nagyobb, mint a teste, 560-624 mm. A legjellemzőbb tulajdonsága a fekete-fehér gyűrűs farok. A szőrzete a hátán szürkésbarna, hasa fehér, arcuk szintén fehér, a szemeket és az orrot fekete folt veszi körül. Poligám faj, a csoportokban a domináns hím több nősténnyel párzik. A csoporton belüli harc legtöbbször a szaporodási időszakban jellemző. A hímek a nőstényekért, a nőstények pedig az elérhető forrásokért versengenek. Ezek a harcok úgy zajlanak, hogy a hím a csuklóján és a nemi szervei körül található mirigyek váladékával bedörzsöli a farkát, majd az ellenfél felé irányítja. A szaporodási időszak áprilistól- júniusig tart. A vemhesség 4-4.5 hónapig tart, majd 1-2 utód jön világra, 5 hónap után válik önállóvá. Az utódgondozás nagyobb részét a nőstények végzik. Csoportosan élnek, 12-24 egyed alkot egy csoportot. A nőstények nem agresszívek más nőstények utódaival, védik őket, játszanak velük.  A kommunikáció a kattáknál is összetettebb, több formában történik. Vizuális jelzések, mint a testtartások, arckifejezések; hangjelzések, ezeken kívül kémiai jelekkel is kommunikálnak egymással (szaporodási időszakban). Az érintkezés leginkább a nőstény és utóda között fontos, amibe a tisztálkodás, játék is beletartozik. Növényevő, így a magterjesztésben is van szerepe. Barátságos kinézete miatt népszerű, vonzza a turistákat. A gyűrűsfarkú maki veszélyeztetett faj, leginkább az élőhelyének pusztulása miatt. Az élőhely minőségének romlását, csökkenését a túllegeltetés, az erdőtüzek és a fakivágás okozza.