Kameruni törpekecske | PécsZoo

Capra hircus hircus

A törpe kecskék örökbefogadói: Porpáczy Adél, Szabó Renáta

Negro, a törpe kecske gida örökbefogadója: Lantos Kata Lilien

CSALÁD: tülkösszarvúak
ELTERJEDÉS: Nyugat-Afrika
TÖMEG: 24-39 kg
ÉLETTARTAM: 15 év
ÉLŐHELY: füves területek
ÉLETMÓD: csoportos

Eredeti előfordulási területe Nyugat-Afrika, Guinea környéke, Kamerun, innen terjedt el nyugat és keleti irányban egész Afrika-szerte, a vadkecske első domesztikált változatának tartják. Az itt élő lakosságnak egyetlen olyan háziállata, amelyet haszonállatként tartanak és a tejéért, húsáért tenyésztik. A törpekecske sokféle élőhelyen előfordul. Szinte bármilyen füves területeken megél.  Kistermetű jószág, testhossza 41 és 58 cm között változik. A bakok kissé nagyobbak a nőstényeknél. A hímekre jellemző szakáll és szarvak, amik nagyobbak, mint a nőstényé. A szőrzet változatos, foltok díszíthetik, farkuk rövid. Poligám faj. A bakok versenyeznek, szarvösszecsapással harcolnak. A párzási időszak nyár végétől tél elejéig tart. A vemhesség 145-152 napig tart, 1-3 gida születik, gyakori a fajnál az ikerszülés. A születés után néhány órával már tud járni a gida, 10 hónaposan leválasztják, képes legelni. A nőstény 1 évesen lesz ivarérett, míg a hímek már 5 hónaposan elérik. Társas lény, vadonban 5-20 egyedből álló csoportok, amik állhatnak csak hímekből, csak nőstényekből és a gidákból, de lehetnek vegyes csoportok is. Sokféleképpen kommunikálnak egymással, fontos a hím által kibocsátott feromon a párzási időszakban. Kérődző állatok. Agresszívek, védekezésképpen a szarvukkal öklelnek. A kecskék túllegeltetése számos természetvédelmi problémát felvet úgy, mint erózió, sivatagosodás, természetes élővilág eltűnése, akadályozza a rekultivációt. Tenyésztik húsáért, bőréért, gyapjújáért, tejéért, amiből sajtot készítenek.