Kis panda | PécsZoo

Ailurus fulgens

CSALÁD Macskamedve-félék
ELTERJEDÉS Ázsia, a Himalája hegység 2200 és 4800 m közötti területei
TÖMEG 3,7 – 6,2 kg
ÉLETTARTAM vadon 8 -10 év, fogságban akár 20 év is lehet
ÉLŐHELY lombhullató és tűlevelű erdők
ÉLETMÓD magányos
ELLENSÉG ember, hópárduc
TÁPLÁLÉK bambusz, levelek, virágok, gyümölcsök, tojások, kis testű állatok / bamboo, leaves, flowers, fruits, eggs, small animals

A magyar nyelvterületen vörös macskamedvének és vörös pandának is nevezik. A Himalája hegységben, 2200 és 4800 m tengerszint feletti magasságban elterjedt állatfaj. Burmában, Nepálban, India és Kína egyes területein is megtalálható. Két alfaja ismert, a keleti és a nyugati kis panda, melyek közül az európai állatkertek (így a Pécsi Állatkert is) a keleti alfajt (Ailurus fulgens fulgens) tartják. Kis testű ragadozó, súlya 3,7-6,2 kg között változik, testhossza 50-60 cm körüli, farokhossza 37-47 cm. Bár a ragadozók közé tartozik, legfőbb tápláléka a bambusz, kedveli azokat a területeket, ahol nagy mennyiségben megtalálható ez a növény. Kisebb mértékben más növényeket, gyümölcsöket és leveleket is fogyaszt, de kirabolja a madárfészkeket és olykor kisebb állatokat is elkap. A jól ismert óriáspandánál kevésbé táplálékspecialista, jóval többféle táplálékot elfogyaszt és a bambuszfajok közül is több szerepel az étlapján, mint az óriáspandának. Mellső mancsain egy-egy néhány csontocskából álló bütyök, egyfajta hatodik ujjacska található, mely a bambusz megragadásában segíti az állatot. A legtöbb állatfajjal ellentétben hasa sötétebb, mint a háta. Ragadozó támadása esetén először fekete hasát mutatja támadója felé. A vörös panda elnevezést vörös színű hátáról kapta. Másik neve, a macskamedve a kinézetére utal, hiszen némiképp macskára és medvére is emlékeztet. Kiválóan mászik fára, előszeretettel tartózkodik a lombkoronában, a talajon viszonylag keveset tartózkodik. Kedvenc búvóhelyei közé tartoznak a fák odvai, idejének jelentős részét itt tölti, a nőstény itt szüli meg kölykeit. Hosszú, tömött bundája a hideg elleni védelemben segíti.  Bár korábban egy családba sorolták őket, nevével ellentétben nem áll közelebbi rokonságban a jól ismert óriáspandával. Csupán annyi közös van a két állatban, hogy mindkét faj a ragadozók rendjébe tartozik. Miután kiderült, hogy nem rokona az óriáspandának, a vörös pandát sokáig a mosómedvefélék közé sorolták. Napjainkra azonban kiderült, hogy ez az állat valójában a macskamedvefélék családjának egyetlen ma élő faja. Érdekesség, hogy először a kis pandát fedezték fel, és ez az állatfaj kapta eredetileg a panda nevet. Az óriáspanda jóval később vált ismertté a tudomány számára, és mivel hasonlít a kis pandára, de jóval nagyobb annál, óriáspanda névre lett keresztelve ez a jellegzetes fekete-fehér állatfaj. A kis panda a szabad természetben magányosan él, a hím és a nőstény csak a párzási időszakban találkozik egymással. Vemhességi ideje 112-158 nap között változik, ezt követően 1-4 (a leggyakrabban 2) kölyök születik egyszerre. Az utódok egy éves koruk körül hagyják el anyjukat. A vörös macskamedvék vadon 8-10, fogságban akár 20 évig is élhetnek. A kis panda legfontosabb természetes ellensége a hópárduc. Fennmaradását veszélyezteti, hogy bundájáért vadásszák és folyamatosan veszíti el természetes élőhelyeit. Az európai állatkertek összehangoltan, az Európai Fajmegmentő Program (EEP) keretein belül tartják és tenyésztik. Érdekesség, hogy egyike azon kevés állatfajoknak, melyekből fogságban nőstényfelesleg van, valamiért jóval kevesebb hím születik, mint nőstény. A kis panda népszerű állatkerti állat, azonban  lassan szaporodik, egy állatkertnek gyakran éveket kell várnia arra, hogy ilyen állatokhoz hozzájuthasson.