Közeleg a tél | PécsZoo

A tél közeledtével sokan sajnálattal gondolnak az állatkerti állatokra, mondván, hogy az egzotikus, meleghez szokott állatok bizonyára fáznak odakint, vagy legalábbis az egész telet kénytelenek fűtött belső férőhelyükre zárva tölteni. Az igazság az, hogy napjainkban az állatkerti állatok legnagyobb része már fogságban, Európában született, így ők vadon élő társaiknál már sokkal jobban bírják a hideget. Számos állatfajnál (pl. zebrák, nagymacskák vagy majmok) megfigyelhető, hogy télen is szabadon választhatnak a külső kifutó és a fűtött belső között, és bizony gyakran még a legnagyobb hidegben is lehet hóban játszadozó állatokkal találkozni a melegigényesnek gondolt fajok esetében is!

Az állatok természetesen érzékelik az évszakok váltakozását, és különféle módon alkalmazkodnak a tél közeledtéhez. Az alábbiakban ezek közül szedünk össze néhányat: mivel állatkertünk január 1 kivételével az év minden napján nyitva tart, télen is remek program az állatkerti séta, melynek során ezek a változások is megfigyelhetőek állatainkon!

Borjúfóka

img_9407

A közhiedelem szerint a téli állatkertben az olyan sarkvidéki állatok érzik igazán jól magukat, mint pl. a fókák. Az igazsághoz azonban hozzá tartozik, hogy a Pécsi Állatkertben borjúfókák láthatóak: ez a fókafaj pedig nem az Észak- vagy a Déli-sark lakója, hanem az északi félteke mérsékelt övi területeié. A borjúfókák tehát nyáron sem szenvednek a nagy melegtől, és télen is otthonosan mozognak a hideg vízben, akár a jégtáblák között is, hiszen a természetben is ilyen körülmények között élnek. A hideg ellen vízálló szőrzetükön kívül vastag zsírréteg növesztésével védekeznek, télen jó néhány kilót felszednek magukra az állatkerti fókák. A borjúfókák tréningjével egybekötött etetéseket a Pécsi Állatkert látogatói minden nap kétszer láthatják, 10.30-tól és 14.30-tól, melynek során az is megfigyelhető, hogy mennyit fejlődött Donka, az ősszel hozzánk érkezett fókalány!

Barnamedve

barnamedve-3

Nikoláj, a barnamedvénk második pécsi telére készül. A közhiedelemmel ellentéten ezek az állatok nem alszanak valódi téli álmot: télire ők is vastag zsírréteget növesztenek, bundájuk sokkal és dúsabb és vastagabb, mint nyáron. A hideg időszakban többször is hosszabb pihenőket tartanak, melynek során anyagcseréjük lelassul és nem vesznek táplálékot magukhoz, azonban ilyenkor is bármikor felébredhetnek és kinyújtóztathatják tagjaikat- látható, hogy ez valóban nem igazi téli álom. Fogságban érdekes módon az egyes medvék eltérő módon reagálnak a tél közeledtére: mivel az állatkertekben egész évben folyamatosan rendelkezésre áll számukra az élelem, a legtöbb állatkerti medve nem tart télen hosszú pihenőt. Vannak azonban olyan egyedek, amelyek vad őseik szokásait követve- a folyamatosan rendelkezésre álló ennivaló ellenére- szinte egész télen ki sem dugják orrukat a belsőből. Szerencsére Nikoláj, a pécsi medve nem közéjük tartozik.

Amerikai bölény

dscf0204

Az amerikai bölények eredetileg Észak-Amerika mérsékelt égövi tájainak lakói, ugyan olyan éghajlaton élnek tehát, mint ahol Magyarország elhelyezkedik. Ez megkönnyíti a bölények tartását, hiszen télen sem kell nekik fűthető istállót biztosítani. A hideg ellen dús, vastag szőrzet növesztésével védekeznek, mely különösen a bikákon feltűnő. A Pécsi Állatkertben járva ez nálunk is megfigyelhető, hiszen állatkertünk bölénycsapata Avarkán, az anyaállaton kívül jelenleg három „férfiból”, Brutusból, az apából és két, már nálunk született fiukból –köztük egy alig fél éves „csöppségből”- áll.

Kis panda

kis-panda

A Pécsi Állatkert egyik legújabb lakója Tünde, a kis panda, vagyis más néven vörös macskamedve. Ez az állatfaj a szabad természetben a Himalája hegység lejtőin őshonos, ahol telente a miénknél sokkal zordabb időjárási körülményekkel találkozik- mondhatni, ezek után a magyar tél meg sem kottyan neki! A valóságban a kis panda az európai állatkertekben télen nem fázik, nyáron viszont melege van: kifutójában éppen ezért árnyékos helyeket és búvókat is érdemes kialakítani. Tünde számára is több ilyen búvóhely lett kialakítva a kifutóban, melyek az esőtől és a hótól is védik az állatot. Tünde azonban még a legzordabb időjárás esetén is csak ritkán használja ezeket, gyakran látható rossz időben is valamelyik magas ág tetején pihenve! Az esőtől, hótól, hidegtől őt is vastag bundája védi.

Tűzróka, kárpáti hiúz

img_9043

Állatkertünk lakói között talán a hazánkban is előforduló ragadozóknál a legszembetűnőbb a különbség a téli és a nyári bunda között. A kárpáti hiúz bundája a téli időszakban sokkal világosabb és dúsabb, mint nyáron. A hiúzok széles mancsaikkal remekül tudnak közlekedni a hó tetején, ellentétben patás zsákmányállataikkal, melyek könnyen belesüppednek a hóba.

Télen a tűzróka bundája is sokkal dúsabb. A tűzróka a vörös róka egy színváltozata, mely a szabad természetben nem található meg: szőrmetelepeken tenyésztették ki a normál színezetű vörös rókák és az ezüstrókák keresztezésével. A tűzróka sokkal dúsabb és vörösebb bundával rendelkezik, mint vadon élő társai, a szabad természetben is előforduló vörös rókák.

Háziállatok

dscn7003

Télen kecskesimogatónk lakói is sokkal dúsabb és világosabb bundát növesztenek, mint nyáron. Tavasszal ezt ledobják magukról, és újra „normál” hosszúságú szőrmekabátot öltenek magukra. A kecskékkel ellentétben Grafit, állatkertünk birkája nem tudja ledobni a télire növesztett, jellegzetes szőrzetet, a gyapjút. A legtöbb birkafajta erre nem képes, igaz, néhány újonnan kitenyésztett fajta kecske módra évről évre vedlik. A legtöbb birka gyapja azonban folyamatosan nő, egészen addig, míg azt az ember le nem vágja. A birkanyírásra hagyományosan minden évben tavasszal kerül sor- vélhetően grafit, a mi birkánk is ekkor fog megszabadulni a téli hideg ellen jó szolgálatot tevő, vastag gyapjától.