Nagysándor papagáj | PécsZoo

Psittacula eupatria

CSALÁD: papagájfélék
ELTERJEDÉS: Dél-, Délkelet-Ázsia
TÖMEG: 200-250 g
ÉLETTARTAM: 40 év
ÉLŐHELY: erdő
ÉLETMÓD: csoportos

Nagy területen elterjedt Dél-és Délkelet-Ázsiában, megtalálható Pakisztántól kezdve, India, Sri Lanka, Nepál, Bhután, Banglades, Mianmar, Thaiföld, dél és nyugat Laosz, Kambodzsa és egészen Dél-Vietnam területéig. Élőhelye nedves és száraz erdőkben, fás valamint művelt területeken található, mangroveerdőkben és ültetvényeken is előfordul 900 méteres magasságig. Faodúkban fészkel, olykor pálmákon, nagyon ritkán épületekben. Nagy fej, karcsú test és egy hosszú kúpos farktollazat jellemzi. A nemzettség jellegzetessége, hogy színes gallér van a hímek nyakán. A madár hossza 58 centiméter. Szárnyán vörös foltot visel. A hím nyakán fekete-vörös gallér van. Feltűnő erős, piros csőr jellemzi. A tojó fakóbb tollazatú, a nyakról hiányzik a fekete és rózsaszín örv. Fiatal egyedek olyanok, mint a tojó, de a farkuk rövidebb. A tojó kisebb, mint a hím. Kis csapatokban keresgélik magvakból, gyümölcsökből, virágokból, rovarlárvákból és nektárból álló táplálékát. Más papagájokkal ellentétben, a Nagysándor papagáj nem kötődik egy társhoz az élete végéig. A nőstény 2-4 tojást rak. Mindkét szülő ül a tojásokon. Az utódok a kikelést követően 6 hét után hagyják el a fészket. A hímek a díszes tollazatot csak két évesen érik el. A vadonban kis csapatokba verődnek nap közben, éjszaka pedig nagyobb csapatokban alszanak, egyfajta ragadozók elleni védelem. A természetben leginkább az élőhely elvesztése, leromlása, orvvadászat fenyegeti.