Rhea americana

CSALÁD: Nandufélék (Rheidae)
ELTERJEDÉS: Dél-Amerika
TÖMEG: 24 kg
ÉLETTARTAM: 14-15 év
ÉLŐHELY: pampa
ÉLETMÓD: magányosan vagy csoportosan

Gyakran közönséges nandunak is nevezik. Dél-Amerika délkeleti részén őshonos futómadár, leginkább pampák, nyílt erdős területek és füves területek akója. Párzási időszakban folyók, tavak, mocsarak mellett is megtalálható.  A nandu Dél-Amerika legnagyobb madárfaja, testhossza 1,2-1,4 m, a kakas magassága elérheti az 1,8 métert is. Magasság tekintetében a 3., súly tekintetében pedig a 4. legnagyobb madárfaj a Földön. Nagyobb méretű, mint közeli rokona, a kisebb testű, törékenyebb felépítésű és fehér pettyes tollú Darwin-nandu. A közönséges nandunál a kakas és a tojó külsőre nehezen megkülönböztethető, mindkét nem egyszerű tollruhát visel. A nandu háta hamuszürke, a hasa piszkosfehér, nyaka és melle fekete. Fejének csupasz részei hússzínűek, csőre szürkésbarna, lába palaszürke. Farktollai aprók, csaknem hiányoznak. A nanduk a többi futómadárhoz hasonlóan röpképtelenek, szárnyaikat futáskor kormányzáshoz használják. A hímek általában magányosan, a tojók kis csoportokat alkotva élnek. Télen nagy csapatokba verődve együtt keresgélnek táplálék után. A költési időszak augusztustól januárig tart. A dürgő kakasok kitárják szárnyukat, és szélesre felfújják hosszú nyakukat. Ebben a pózban dörgő „nan-du”kiáltással (innen származik a madár neve) és násztánccal imponálnak a tyúkoknak, a rivális hímeket pedig erős rúgásokkal űzik el. Egy hím több tojóval is párosodhat.  A nanduk fészküket gallyakból és egyéb növényi részekből építik fel.  Az azonos kakas háremébe tartozó tyúkok ugyan abba a közös fészekbe rakják tojásaikat, egy-egy  fészekalj 10-60 tojásból is állhat. A tojásrakás után a tyúkok magára hagyják a kakast, és akár másik hímmel is párosodhatnak. A tojások kikeltetése és a csibék felnevelése a hím feladata.  Mindenevők, a növényi eredetű táplálék mellett kisebb állatokat- elsősorban rovarokat- is elfogyaszt.  A nandu tollaiból tollseprűt készítenek, bőrét is hasznosítják, húsát és tojását fogyasztják. A nandu olykor az ültetvényeket és a gabonaföldeket is megdézsmálja, éppen ezért a gazdák szemében kártevőnek számít. Eredeti élőhelyén száma némileg csökkenő tendenciát mutat, napjainkban azonban egyre több helyen tenyésztik húsáért farmokon. Az utóbbi időben kedvelt hobbiállat vált belőle, fogságban fehér színváltozata is kitenyésztésre került.