Nandu | PécsZoo

Rhea americana

CSALÁD: nanduélék
ELTERJEDÉS: Dél-Amerika
TÖMEG: 24 kg
ÉLETTARTAM: 14-15 év
ÉLŐHELY: pampa
ÉLETMÓD: magányosan vagy csoportosan

Dél-Amerika délkeleti részén fordul elő, leginkább pampákon, nyílt erdős és füves területeken elterjedt. Párzási időszakban folyók, tavak, mocsarak mellett található meg. A nandu a legnagyobb dél-amerikai madár. Testhossza 1.2-1.4 m, a kakas magassága elérheti az 1.8 métert is. Csőre széles, a medencéje nyílt. A kakas tollazata éppen olyan szerény, mint a tyúké: háta hamuszürke, a hasa piszkosfehér, nyaka és melle fekete. Fejének csupasz részei hússzínűek, csőre szürkésbarna, lába palaszürke. Dísztollai egyáltalán nincsenek. A nőstény melle világosabb, mint a hímé. Farktollai csaknem hiányoznak. A nanduk nem tudnak repülni, hosszú szárnyát úgy használja, mint a repülőgép a kormánylapátját. A költési időszak augusztustól januárig tart. A dürgő kakasok kitárják szárnyukat, és szélesre felfújják hosszú nyakukat. Ebben a pózban dörgő „nan-du”kiáltással és násztánccal imponálnak a tyúkoknak, a rivális hímeket pedig erős rúgásokkal űzik el. Egy hím több tojóval is párzik, majd gallyakból és egyéb növényi részekből fészket építenek. A nőstények lerakják a tojásaikat, majd továbbállnak, és másik hímet keresnek maguknak. A fészekalj 10-60 tojásból áll. A hím őrzi a fészket, egyedül gondoskodik a csibékről.  A hímek magányosan, a tojó kis csoportot alkotva élnek. Télen nagy csapatokba verődve együtt keresgélnek táplálék után, még a szaporodási időszakban is együtt maradnak. Mindenevők. Folyamatosan mozognak, még táplálkozás közben is. Tollaiból tollseprűt készítenek, bőrüket is hasznosítják, húsát és tojását fogyasztják. Szinte minden mezőgazdasági terményt megesznek, így a gazdák szempontjából kártevő állatnak számít. A túlhasznosítás miatt csökkent a száma.