Nílusi víziló | PécsZoo

Hippopotamus amphibius

Bálint, a nílusi víziló örökbefogadói: Borbás Károly, Balázs József és Szabó Kitti

CSALÁD: vízilófélék
ELTERJEDÉS: Afrika
TÖMEG: 1300-3200 kg
ÉLETTARTAM: 55-61 év
ÉLŐHELY: folyók, tavak, mocsarak
ÉLETMÓD: csoportos

A nílusi víziló Közép-Afrika folyóiban fordul elő. (Az afrikai országok közül megtalálható: Angola, Benin, Botswana északi, Burkina Faso, Burundi, Kamerun, Közép-afrikai Köztársaság, Dél-Csád, Elefántcsontpart, Észak-Eritreában, Etiópiában, Gabon, Gambia, Ghána, Guinea, Kenya, Libéria, Malawi, Mozambik, Namíbia, Nigéria, Kongói Köztársaság, Ruanda, Szenegál, Sierra Leone, Szomália, Szudán, Szváziföld, Tanzánia, Togo, Uganda, Zambia és Zimbabwe területén.) Félig vízi emlős, általában sekély tavakban, mocsarakban, de leginkább folyókban fordulnak elő. Napközben sekély vizekben alszanak vagy sárban pihennek. Alkonyatkor jönnek ki a szárazföldre és a víz közeli legelőkön táplálkoznak. A víziló 209-505 cm hosszú lehet, marmagassága 150-165 cm. Teste lila, szürke vagy pala színű, nagyon kevés szőr borítja, kivéve a vastag sörtéjű szőrzete, ami a fején található, valamint farok végén lévő szőrbojt. Hiányoznak a faggyúmirigyei, módosult verejtékmirigyei sűrű, olajos folyadékot termelnek, ami egy vörös réteggel vonja be a testét. Fényvédő és antibakteriális hatása van, kiderült maga a váladék színtelen, a napon válik narancsvörössé. Hatalmas állatok. A szárazföldön képes 30 km/h sebességgel mozogni. Úszóhártyás lába lehetővé teszi, hogy úszni tudjon a sekély folyóban. Szeme, füle, és orra a feje tetején helyezkedik el, ami biztosítja, hogy alámerülve lehessen egész nap. Hatalmas, éles agyarszerű metsző-és szemfogai vannak. A hímek egész életükben nőhetnek, a nőstények elérik a maximális súlyukat 25 évesen, nőstények kisebbek. A hím agyarai kétszer olyan hosszúak, mint a nőstényé. Poligám faj. A szaporodási időszak a száraz évszakra tehető, február-augusztus közé. A hím több nősténnyel is párosodhat. A csordán áthaladva megszagolja a nőstények hátsóját, ha megtalálja az ivarzó nőstényt kilöki a csordából. A mélyebb vizekbe tereli, ha ellenáll, lenyomja a víz alá a nőstény fejét. Kétévente szaporodnak. A vemhesség 324 napig tart, általában 1 utód születik. Társas élőlények, 20-100 egyedből álló csoportokban élnek. A csorda vezetői a nőstények, de a hím védi a nőstényeket és borjakat is. A hímek hét évesen válnak ivaréretté, amikor is dominancia harcot vívnak. Az erőfölényt ásítással, ordítással, az ürülék „zuhanyzással”, állkapocs összecsapással fejezik ki. A területet is ürülék és vizelet szétfröcskölésével jelöli ki. A legtöbb összecsapás a száraz évszakban fordul elő, amikor szűkösek a források. Sokféle hangot használnak a kommunikációra, ezek egy részét víz alatt, egy részét a felszínen hallatják. Az úgynevezett tülkölés a leggyakoribb, például párzás során is ezt a hangot adják ki. A kilélegzett levegő egyfajta riasztás. A tülkölés elérheti a 115 decibelt is, ami egy hangos mennydörgésnek felel meg. Vizuális kommunikáció részét képezi a dominanciaharcoknál is említett ásítás, ürülékfröcskölés. Nagyon könnyen tanulnak. Növényevő, naponta 40 kg táplálékot vesz magához (súlya 1-1.5 %-át). Húsáért, agyaráért vadásszák. A száraz évszakban előfordulhat, hogy emberre támad. Természetvédelmi szempontból sebezhető, ami az illegális kereskedelemnek, vadászatnak, ezen kívül az élőhely csökkenésnek köszönhető.