Panthera leo

Moro, a hím oroszlán örökbefogadója: Gyuricz Dániel

CSALÁD: Macskafélék (Felidae)
ELTERJEDÉS: Közép- és Dél-Afrika, India
TÖMEG: 126-189 kg
ÉLETTARTAM: Vadon 9-16 év, fogságban 20-22 év
ÉLŐHELY: Szavanna, félsivatag
ÉLETMÓD: Csoportos

Az oroszlán a szabad természetben elsősorban Dél-és Közép-Afrika lakója, egy maréknyi állománya Indiában is megtalálható. Észak-Afrikából, Európából és Ázsia nagy részéről napjainkra kipusztult. Több alfaja ismert. A szavannák mellett erdős, bokros, félsivatagos élőhelyeken, olykor hegyekben is megtalálható. Etiópiában 4240 méter magasan, a Bale-hegységben is élnek oroszlánok. A többi nagymacskától eltérően a kifejlett példányok egyszínűek, a legtöbb példány homokszínű bundát visel. Az oroszlánok színezete és a kifejlett hímekre jellemző sörény színe és formája alfajonként és színváltozatonként változó.  Az oroszlán a második legnagyobb méretű macskaféle ragadozó, a hímek nagyobbak a nőstényeknél. A legnehezebb hím példány, ami vadon élt, 272 kg-ot nyomott, a leghosszabb pedig orra hegyétől farka végig 3,3 méteres volt. Az egyetlen társas életmódot folytató macskaféle, a falkát 2-40 egyed alkotja. A falkát  egy vagy több hím, nőstényeik és kölykeik alkotják. Ha több hím áll a falka élén, azok többnyire rokonai, leggyakrabban testvérei egymásnak. Viszonylag gyakran találkozhatunk fiatal, magányosan kóborló vagy egynemű csapatokban élő hímekkel, melyek még nem foglaltak saját falkát maguknak. A terület határát vizeletükkel jelölik meg. A jellegzetes oroszlánordítás szintén területjelző magatartás, egyúttal a csapat tagjai közötti köteléket erősíti. Az oroszlánok kb. egyéves koruktól képesek ordítani. Az oroszlán élőhelyének csúcsragadozója. Elsősorban éjszaka, reggel és este jár táplálék után, azonban gyakran napközben vadászi oroszlánokat is meg lehet figyelni. Ha jóllakott, akár napi 20 órát is aludhat. A legtöbbször csupán a nőstények vesznek részt a vadászatban, azonban mindig a hímek esznek először az elejtett zsákmányból. A hímek feladata megvédeni a csapatot a rivális hímektől és a ragadozóktól. Ha az oroszlánok nagy testű zsákmányt, pl. kafferbivalyt vagy vízilovat szeretnének elejteni, gyakran a hímek is részt vesznek a vadászatban. Ha a falkát új hím foglalja el, megöli az előző hímtől született kölyköket, azért, hogy a nőstények minél előbb újra fogamzóképesek legyenek.  Poligám faj, vagyis egy hím több nősténnyel is párosodhat. Nincs meghatározott párzási időszakuk, egész évben szaporodhatnak. Az ivarzási időszakban, ami 4 napig tart, a hím mindenhová követi a nőstényt,  óránként kétszer párosodik vele.  Ha több hím él a csapatban, a domináns hím párzik először a nőstényekkel. A vemhesség ideje 3,5 hónap, melynek végével 1-5 (a leggyakrabban 2-3) kölyök születik egyszerre. Az újszülött kölykök súlya mindössze 1-2 kg. Az utódok szüleikkel ellentétben foltosak, a foltok kb. 3 hónapos korukban halványodnak el. A falka nőstényei besegítenek egymásnak a kölykök felnevelésében. A kölyökkori halandóság aránya magas, az utódok 70 %-a nem éri meg a felnőttkort. A kölykök 7-10 hónaposan válnak önállóvá, a nőstény oroszlánok ivarérettséget 4 évesen, a hímek 5 évesen érik el. érdekes módon a nőstények általában tovább élnek, mint a hímek. A hímek átlagos élettartama a vadonban 16 év, a hímeké 18 év. A legidősebb fogságban élt oroszlán 30 éves volt halálakor. Az állatok királyának titulált oroszlán az egész világon jól ismert faj. Kulturális ikonnak számít Angliában és az egyik legnagyobb értékű ökoturisztikai faj Afrikában. Elegendő zsákmány esetén az egészséges oroszlán nem támad rá az emberre vagy a háziállatokra.  Az élőhelyeinek elvesztése miatt egyre közelebb kerül az emberlakta területekhez. fennmaradását e mellett a vadászat és az orvvadászat is veszélyezteti. Az oroszlánok gyakran fertőzöttek FIV-vel (macska immundeficiencia vírus), ami az emberi  HIV vírushoz hasonló hasonló kórokozó. Ez a vírus a házi macskákat megöli, de az oroszlánokat nem. Annak érdekében, hogy a csökkenő oroszlánpopulációk között fent maradjon a génáramlás, több helyen is ökológiai folyosókat hoztak létre. Az egyedeket a szőrszálaik alapján lehet azonosítani, akár csak az embereket az ujjlenyomatuk alapján.