Pavo cristatus

CSALÁD: fácánfélék
ELTERJEDÉS: Kelet-India, Dél-Ázsia
TÖMEG: 2.7-6 kg
ÉLETTARTAM: 20-25 év
ÉLŐHELY: erdő
ÉLETMÓD: magányos

A páva őshonos Sri Lankán, Nepálban és Indiában. Ezen kívül megtalálható Pakisztán, Kasmír, Assam, Nagaland, Burma, Java, Ceylon, Malaysia, és Kongó területén is. A leggyakrabban nyitott, lombhullató erdőkben fordul elő, de vegyes és örökzöld erdőkben is megtalálták már. Élőhely választásánál fő szempont az elegendő vízforrás, az emberektől való távolság. Kis területen, fákon fordulnak elő, 900-1200 méter magasan is megjelent a megfelelő erdei élőhelyeken. Legszembetűnőbb ismertető jegye a gyönyörű farktollazata. Szárnyfesztávolsága 1.4-1.6 m, az egyik legnagyobb repülő madárnak tartják. Lábuk szürkésbarna hosszú, erős, sarkantyús. A nőstények tollazata barna, szürke és krémszínű. A hímek dísztollazata 1.2 méter hosszú. Nyaka és mellkasa ragyogó, élénk kék, arany tollakkal díszítve, ezeknek az aranyfoltoknak az elrendeződése a dísztollazatban szemekre emlékeztető mintát ad.  A szétnyitott dísztollakon 30-40 szemmintázat figyelhető meg. Minél díszesebb a farktollazat, annál nagyobb esély van a párzásra. Kísérletek során megfigyelték, hogy a szemfoltok száma is befolyásolja a hímek sikerét. Amikor eltávolították a mintázatot a dísztollakról, a párzási siker jelentősen csökkent. A tojók között harc folyik a díszesebb hímekért, próbálják kisajátítani többszöri párzásra. A díszes hímek általában több tojóval párosodnak (átlagosan hat tojóval egy párzási időszakban), ugyanazzal akár többször is. Az ivarérettséget 3 évesen érik el. A tojó 3-5 ovális, barna tojást rak, de ritkán akár 12-t is. 28 nap után kelnek ki a tojások. Fészküket levelekből, száraz botokból építik bokrok alá. Általában magányosan, elszigetelten élnek. Egyedül a szaporodási időszakban vannak csoportosan, a hím hat tojóból álló háremet tart. A költési időszakot kivéve a nőstények is magányosan élnek, vagy 2-3 tojóból álló csoportban. Nagyon óvatos, éber faj. Sok időt töltenek tollászkodással, különösen a hím egyedek. A hímek a dísztollazatukat megfélemlítésre is használják, elijesztenek más agresszív fajokat. Hangjelzésekkel kommunikálnak, rendkívül változatosak, mindkét nem hat riasztó hangjelzésre képes, továbbá a hímek még hét hívást használnak. Mindenevő. Kedvelt tápláléka a termeszek, de a fiatal kobrákat is elfogyasztja. A természetes élőhelyének nagysága csökken, vadásszák a fajt, tojásait is elfogyasztják. Tollából készült kivonatot mérges kígyók (viperák, kobrák) harapásának kezelésére használják. A káros enzimeket megköti. Ez egy hagyományos kezelés Indiában azok számára, akik távol élnek a kórházaktól. Ezen kívül a tollait dekorációnak is használták, sisakokra, kalapokra. A pávák dísztollazata megjelenik a művészetben és irodalomban, hindu és buddhista vallásokban úgy tartják, hogy páván közlekednek az istenek.