Kék páva | PécsZoo

Pavo cristatus

CSALÁD: fácánfélék
ELTERJEDÉS: Kelet-India, Dél-Ázsia
TÖMEG: 2.7-6 kg
ÉLETTARTAM: 20-25 év
ÉLŐHELY: erdő
ÉLETMÓD: magányoson vagy csoportban

A kék páva közismert, Dél-Kelet Ázsiában őshonos madárfaj. A leggyakrabban nyitott, lombhullató erdőkben fordul elő, de vegyes és örökzöld erdőkben is megtalálható. Szárnyfesztávolsága 1.4-1.6 m, ezzel a páva számít az egyik legnagyobb röpképes madárnak. A pávák lába szürkésbarna színű, hosszú, erős kapirgálóláb, melyen a kakasok sarkantyút viselnek. A nőstények egyszerűbb színezetűek, tollazatuk barna, szürke és krémszínű. A hímek dísztollazata akár 1.2 méter hosszú is lehet, nyakuk és mellkasuk ragyogó, élénk kék színű, arany tollakkal díszítve. Ezeknek az aranyfoltoknak az elrendeződése a dísztollazatban szemekre emlékeztető mintát ad.  A szétnyitott dísztollakon 30-40 szemmintázat figyelhető meg. Minél díszesebb a tollazat, tulajdonosának annál nagyobb esélye van a párzásra. Kísérletek során megfigyelték, hogy a szemfoltok száma is befolyásolja a hímek sikerét. Amikor eltávolították a mintázatot a dísztollakról, a párzási siker jelentősen csökkent. A pávák magányosan vagy kis csoportokban élnek, a költési időszakban egy-egy hím több tojóból álló háremet is birtokolhat. A tojók között harc folyik a díszesebb hímekért, próbálják őket kisajátítani többszöri párzásra. A díszes hímek általában több tojóval párosodnak (átlagosan hat tojóval egy párzási időszakban), ugyanazzal akár többször is.  A pávák fészküket levelekből és gallyakból építik az aljnövényzetben. A tojó egy költési szezonban átlagosan  3-5 ovális, barna színű tojást rak, a tojások száma ritkán elérheti a 12-t. A kelési idő 28 nap. Fészküket levelekből, száraz botokból építik bokrok alá. A tojó egyszerű színezetével kiválóan bele tud olvadni környezetébe a kotlás során.  A kék páva nagyon óvatos, éber faj. Sok időt tölt tollászkodással, különösen a hím egyedek. A hímek a dísztollazatukat megfélemlítésre is használják, képesek vele elijeszteni más  fajokat. A pávák hangjelzésekkel kommunikálnak, melyek rendkívül változatosak: mindkét nem hat különböző riasztó hangjelzésre képes, továbbá a hímek még hétféle hívást használnak. Indiában úgy tartják, hogy ha kiabál a páva, eső várható. Mindenevő, magokkal, fűfélékkel, levelekkel, gyümölcsökkel és rovarokkal táplálkozik, de olykor a fiatal kígyókat is elfogyasztja.   Eredeti élőhelyén húsáért vadásszák és tojását is fogyasztják.  A tollából készült kivonatot mérges kígyók (viperák, kobrák) harapásának kezelésére használják. Ezen kívül a tollait dekorációnak is használták, sisakokra, kalapokra tűzték.  A pávák dísztollazata megjelenik a művészetben és az irodalomban is, a hindu és a buddhista vallásokban úgy tartják, hogy páván közlekednek az istenek. A páva évszázadok óta kedvelt díszmadár, fogságban számos színváltozata került kitenyésztésre.