Planktonbemutató a Pécsi Állatkertben! | PécsZoo

Új lakók érkeztek a Pécsi Állatkertbe! Igazi különlegességgel gazdagodott intézményünk, a napokban ugyanis átadásra került hazánk első állatkerti planktonbemutatója! Igaz, korábban planktonikus szervezeteket már több, akvarisztikával foglalkozó állatkertben gondoztak Magyarországon (akváriumaink lakói számára fontos takarmányállatként a Pécsi Állatkertben is több mint egy éve nevelünk sórákokat), új kiállításunk azonban az első olyan planktonbemutató hazánkban, melyet a látogatók is megtekinthetnek. Látványosságunk átadása a Tettye Forrásház Zrt. nagylelkű támogatása segítségével valósulhatott meg. Ez úttal is szeretnénk megköszönni partnerünknek, hogy lehetővé vált állatkertünkben ezeknek az érdekes élőlényeknek a bemutatása!

dscf0106

Építés alatt a planktonos bemutató

Mi is a plankton?

A plankton szó köznapi értelemben vízben élő, apró, lebegő élőlényeket jelent. A planktonikus szervezetek közé tartoznak mindazok a vízi élőlények, melyek önálló helyváltoztató mozgásra képtelenek, mozgásuk elsősorban a víz áramlásától függ. Több szempont alapján is csoportosíthatjuk őket, így például aszerint, hogy életük mely szakaszában élnek planktonikus életmódot. A holoplanktonikus szervezetek egész életükben így élnek, míg a meroplanktonikus élőlények csak életük egy bizonyos fejlődési szakaszában, később pedig kikerülnek a planktonikus szervezetek közül. Ide tartozhatnak puhatestűek lárvái és halivadékok is. Rendszertani szempontból megkülönböztetünk fito- (növényi), zoo-(állati) és bakterioplanktont (baktériumok). Méret szerint is csoportosíthatjuk őket: érdekesség, hogy bár a legtöbb faj szabad szemmel egyáltalán nem látható, addig a definíció szerint a nagyobb méretű medúzák is planktonnak számítanak.

Plankton-lak

Állatkertünk új planktonbemutatója a Főépület földszintjén, a cápaakvárium tőszomszédságéban került kialakításra. Látogatóink az apró élőlényeket speciális, henger alakú plexitartályokban, úgynevezett planktonreaktorokban tekinthetik meg. A plantkonreaktorok megvilágítása szabályozható, a különböző zooplanktonfajok tartályai így csak látogatási időben kerülnek megvilágításra. E mellett fény nélkül lehetetlen lenne a fitoplankton számára a növekedés és a fejlődés, hiszen ezek az élőlények fotoszintézis során állítják elő a szervezetüket felépítő szerves anyagokat. A mesterségesen előállított tengervízzel feltöltött planktonreaktorokba oxigén és adagolópumpák segítségével folyékony tápoldatok is juttathatóak. A bemutatóban egy mikroszkóp is megtalálható, melynek kivetített képe egy nagyméretű TV-n folyamatosan megtekinthető, így felnagyítva is láthatók ezek az apró élőlények, közelebb hozva őket a látogatókhoz.

dscf0233

Sórák peték és frissen kelt lárvák a kivetítőn

A planktonreaktorok mellett egy kis kiállítás is helyet kapott, megismertetve látogatóinkat magukkal a planktonikus szervezetekkel, illetve a táplálékláncban betöltött nélkülözhetetlen szerepükkel. Állatkertünkben is egy ilyen miniatűr táplálékláncot igyekeztünk létrehozni: a bemutatott fitoplanton-fajokat, a Nannochlorpsis-okat a már említett módszerrel, mesterségesen beadagolt tápoldatok és szabályozott megvilágítás segítségével növesztjük, majd ezeket az algákat adagoljuk a zooplanktont tartalmazó tartályokba, a Brachionus plicatilis-ek és az Artemia salina-k reaktoraiba. Mindhárom faj kedvelt haleledel, az Artemia-k e mellet az állatkertünkben is gondozott talajlakó medúzák fő eledelének számítanak.

Planktonreaktoraink lakói

Nannochloropsis algák

index

A kép forrása: algae-mart.com

Összesen 6 faj tartozik ebbe a csoportba, amelyeket nehéz megkülönböztetni egymástól, ez kizárólag laboratóriumi vizsgálatok segítségével lehetséges. A fajok többsége tengerekben található meg, azonban akad köztük olyan is, amely édes-és brakkvizekben fordul elő. Ezek az algák mozgásképtelen parányi élőlények, mindössze 2 mikrométeresek. Mikroszkóp alatt apró gömböknek tűnnek. A növényi színanyagok közül nem tartalmazzák a klorofill b-t és c-t, más színanyagokat azonban nagy mennyiségben termelnek. Az akvarisztikában kerekesférgek és halivadékok etetésére használják őket. Egyes spanyol vendéglőkben ételek készítéséhez használják fel ezeket az algafajokat.

Kerekesféreg (Brachionus plicatilis)

brachionus_plicatilis

A kép forrása: en.wikipedia.org

A kerekesférgek a legkisebb többsejtűek, méretük 100-500 mikrométer közé tehető. Nevüket a fejükön található kerékszervekről kapták, melyek segítségével mozognak és táplálkoznak. Ez a faj jól alkalmazkodott a különböző sós tavakhoz, a magas sótartalmú vizekben is megél. Az akvarisztikában ivadékhalak kedvelt eleségének számít. Petéit védőburokkal veszi körül, így védve őket a kiszáradástól. Baktériumokkal és kisebb egysejtűekkel táplálkozik, így hozzájárul a vizek tisztításához.

Sórák (Artemia salina)

Brine shrimp (Artemia salina) male showing claspers.

A kép forrása: sciencesediment.com

Mindössze 8-10 mikrométeres nagyságúra megnövő, parányi élőlény. Szinte minden sós állóvízben megtalálható, de az óceánokban nem fordul elő. Rendkívül ellenálló faj, só-tűrőképessége széles határok között mozog, akár az 50 %-os sókoncentrációjú vizekben is előfordul.  A lábain található tüskék segítségével apró zöld algákkal táplálkozik. Ízeltlábú, teste 20 szelvényből áll. Ha nem megfelelőek számára környezetének körülményei, petéit egy speciális védőburokkal veszi körül. Ezeket a petéket alvó buroknak, más néven cisztának nevezzük. Ez a burok megvédi a petéket a kiszáradástól, így azok akár évekig is életképesek maradnak. Szárított petéit halak és rákok etetésére használják az akvarisztikában. A frissen keltetett lárvák szintén kedvelt eleségállatnak számítanak, a kifejlett sórákokat fagyasztott eleségként forgalmazzák. A sórák a vadon élő flamingók kedvelt eleségállata, a madarak rózsaszín színüket a sórákokból kinyert festékanyagoknak köszönhetik.

Páncélos ostorosok (Dinoflagellata)

ceratium1331606978518

A kép forrása: studyblue.com

Negyedik planktonreaktorunk egyelőre még üresen áll, napokon belül azonban ide is megérkeznek az új lakók! Látogatóink ezt a tárolót a többitől eltérő módon egy szekrény belsejében elhelyezve tekinthetik meg. A szekrényben koromsötét van, csupán néhány kukucskáló lyukon keresztül lehet belesni. A gombot megnyomva mozgásba lendül a planktonreaktor alján elhelyezett propeller, mely egyúttal mozgásba hozza a Dinoflagellátákat, melyek így fényt termelve világítanak a sötétben. A jelenséget biolumineszciának nevezik, a Dinoflagelláták mintegy 18  nemzetsége képes erre. Ez voltaképpen egy védekezési stratégia, a hirtelen felvillanó, kék fénnyel a ragadozókat igyekeznek elriasztani: ez a fény olyan, nagyobb termetű ragadozókat vonz, melyek a páncélos ostorosokkal táplálkozó rákokat fogyasztják el előszeretettel. A Dinoflagelláták másik különleges tulajdonsága, hogy egyes fajok autotróf életmódot folytatnak (a növényekhez hasonlóan szervetlen anyagokból állítják elő a szervezetük számára elengedhetetlen szerves anyagokat), míg más fajaik heterotrófok (az állatokhoz hasonlóan más élőlényekből nyert szerves anyagokból állítják elő saját szerves anyagaikat).