Puma | PécsZoo

Puma concolor

Penny, a nőstény puma örökbefogadói:  Lantos Kata; Szerecz Hanna

CSALÁD: Macskafélék (Felidae)
ELTERJEDÉS: Észak, Közép- és Dél-Amerika
TÖMEG: 29-120 kg
ÉLETTARTAM: 18-20 év
ÉLŐHELY: Erdők, mocsaras területek, hegyvidéki területek
ÉLETMÓD: Magányos

A puma a legnagyobb elterjedési területtel rendelkező újvilági macskaféle. Észak-Amerikában, az Egyesült Államok nyugati területein, Közép-Amerikában és Dél-Amerikában egyaránt megtalálható. Az USA területén elsősorban a nyugati államokban találkozhatunk vele, a keleti parton csupán egy maroknyi állománya maradt fent az élőhelyeinek elvesztése miatt. Dél-Amerikában  Argentína déli részén és Chilében a legelterjedtebb.  Jó alkalmazkodóképességű faj, sokféle élőhelyen  megtalálható, hegyvidéki tűlevelű erdők, síkvidéki trópusi erdők, erdőszegéllyel tarkított füves puszták,  mocsaras területek lakója. Elsősorban szürkületkor, éjszaka és hajnalban aktív, a nappalt gyakran pihenéssel tölti sűrű növényzetben, barlangokban, sziklás hasadékokban. Ha nem háborgatják, nappal is kutathat préda után. Hatalmas elterjedési területén több alfaja alakult ki, melyek az élőhelyükön kívül méretükben és színezetükben is különböznek egymástól.  A hímek nagyobbak, mint a nőstények. A puma testhossza alfajtól függően 86 cm és 154 cm között változhat, a farok hossza 63-96 cm is lehet, ezzel Amerika második legnagyobb macskaféléjének számít. tekintélyes mérete ellenére nem tartozik a nagymacskák közé, rendszertanilag a kismacskákhoz sorolják, közelebbi rokona  a házi macskának, mint az oroszlánnak vagy a leopárdnak. A pumát nőstény oroszlánra emlékeztető megjelenése miatt az angol nyelvterületen hegyi oroszlánnak és ezüst oroszlánnak is nevezik. Magányos életmódot folytat, a hím és a nőstény csak a párzási időszakban találkozik egymással. Territóriumát vizeletével, székletével és karmolásnyomokkal jelöli meg. Egy hím területe több nőstényét is átfedi. A puma élőhelyének csúcsragadozója, zsákmányát csendben ólálkodva közelíti meg, majd hirtelen ráront. Táplálékának maradékát elrejti, hogy később is visszatérhessen hozzá táplálkozni. Egyes számítások szerint egy évben 860-1300 kg húst is képes elfogyasztani. Nincs meghatározott szaporodási időszaka, egész évben pározhatnak. A nőstény hangadással jelzi ivarzását, illetve fákhoz, sziklákhoz dörgölőzve teríti szét szaganyagait.  Poligám faj, a hím több nősténnyel is párzik.  Egy párzás nem tart tovább egy percnél, a pumák egy óra alatt többször (maximum 9-szer)  párzanak. A vemhesség 82-96 napig tart melynek leteltével 1-4 (átlagosan 3-4) kölyök születik egyszerre. A pumakölykök foltosan születnek, mely az álcázásban segíti őket. Ahogy egyre idősebbek lesznek, foltjaik elhalványulnak. Teljesen önállóak 15 hónaposak lesznek, az ivarérettséget 2,5-3 évesen érik el. Kevés természetes ellensége van, csak a kölyköket és a beteg vagy idős egyedeket képesek levadászni a medvék farkasok és rozsomákok. Legtöbbször elkerüli az embereket, ennek ellenére volt már rá példa, hogy embert ölt. Olykor háziállatokat is zsákmányol, ezért sok helyen dúvadként irtják. Egyes területeken a mai napig vadásznak rá, bőre értékes trófea. A pumák változatos hangadásra képesek, morognak, dorombolnak, fújtatnak, de nem képesek a nagymacskákhoz hasonlóan bömbölni. A puma jellegzetes, támadáskor és védekezéskor használt ordítását a hollywoodi filmekben és rajzfilmekben gyakran használják fel más macskafélék hangja helyett.