Rettenetes nyílméregbéka | PécsZoo
Golden poison frog
CSALÁD: Nyílméregbékafélék (Dendrobatidae)
ELTERJEDÉS: Dél- Amerika, Kolumbia
ÉLŐHELY: esőerdő
TÁPLÁLKOZÁS: rovarevő

A rettenetes nyílméregbékának három színváltozata ismert. A leggyakoribb az állatkertünkben is bemutatásra kerülő, citromsárga színű változata. Ez a faj az esőerdők talajszintjén fordul elő, kedveli a természetes erdőket. Mérete mindössze 1.5 és 5 centiméter között változik. A nőstények általában nagyobbak a hímeknél. 5 évig is élhet. Az egész esős évszakban képes szaporodni. Petéit nedves avarba, sziklák alá rakja. Amikor az ebihalak kikelnek, a hím a hátán juttatja el őket a vízbe. A felsőállkapcsi módosulásnak köszönhetően úgy tűnik, mintha fogakkal rendelkezne, ez a meghatározásában is segít. A jelenleg ismert nyílméregbékák közül ennek a fajnak van a legerősebb mérge, erre utal magyar és latin elnevezése is. 1 mg mérge elég 20 ember vagy két elefánt megöléséhez. A batrachotoxin nevű vegyületet nem maga a béka állítja elő: táplálékából szerzi be a méreganyagot, melyet szervezetében raktároz (ez a rettenetes nyílméregbéka esetében főleg hangyákból áll). A vegyület maga egy neurotoxin, amely szív-és légzésleállást idéz elő.  Sok orvosi kutatás folyik a toxinnal kapcsolatban, kutatják érzéstelenítőként, izomlazítóként való felhasználását.  A nyílméregbékák feltűnő színezete az esetleges ragadozót figyelmezteti arra, hogy mérgező állattal van dolga, melyet nem érdemes elfogyasztani. Előfordulása a természetben az elmúlt néhány évben igencsak lecsökkent. Ez a csökkenés az élőhelyének fogyatkozásával van szoros összefüggésben. Az esőerdőirtásoknak, valamint a mezőgazdasági területekké alakításnak, fakitermelésnek köszönhetően Kolumbia nagyon kicsi részére szorult vissza. A nyílméregbékák nevüket onnan kapták, hogy az indiánok már régóta előszeretettel használják őket saját fegyvereik elkészítéséhez. A mérget viszonylag kegyetlen módszerrel nyerik ki: a békát tűz fölött megforgatják, melynek ettől elkezd váladékot termelni a bőre, és ezzel a mérgező váladékkal kenik be az őslakosok a nyílhegyeket.