Szent Íbisz | PécsZoo

Threskiornis aethiopicus

CSALÁD: íbiszfélék
ELTERJEDÉS: Afrika, Délkelet-Irak
TÖMEG: 1.5 kg
ÉLETTARTAM: 20 év
ÉLŐHELY: fólyók, tavak
ÉLETMÓD: csoportos
ELLENSÉG: ragadozó madarak
TÁPLÁLÉK: rovarok, békák, halak, madarak

 

A szubszaharai afrikai területeken és Délkelet-Irakban őshonos. Több európai országba is betelepítették. Sokféle élőhelyen élnek, trópusi folyók, tengerpartok, patakok partján, gyakran sziklás tengerparton, akár városokban és falvakban is előfordulhat. Feje és hosszú nyaka kopasz, bőre fekete, tollazata fehér, egyedül a vállán vannak fekete tollak, valamint fekete farktollak díszítik. Jellegzetes tulajdonsága a lefelé görbülő, hosszú, fekete csőre. A párzási időszakban a hím választ egy területet, ahol lehajtott fejjel, kitárt szárnyakkal áll, majd a nőstények választanak közülük. A násztánc során összefonják nyakukat, hajlongnak, tollászkodnak. Az ókori egyiptomiak tisztelték a szent íbiszt, mumifikálták és az elhunyt fáraókkal temették el.
A szubszaharai afrikai területeken és Délkelet-Irakban őshonos. Manapság a fajt betelepítik Spanyolországba, Olaszországba, Franciaországba. Sokféle élőhelyen élnek, leginkább szubtrópusi, trópusi folyók, tengerpartok, patakok partján tanyáznak az eredeti elterjedési területükön. A mérsékelt területeken, ahova betelepítették, gyakran sziklás tengerparton fészkel, akár városokban és falvakban is előfordulhat. Feje és hosszú nyaka kopasz, bőre fekete, tollazata fehér, egyedül a vállán vannak fekete tollak, valamint fekete farktollak díszítik. Jellegzetes tulajdonsága a lefelé görbülő, hosszú, fekete csőre. A hímek valamivel nagyobbak, mint a nőstények. Monogám faj. Nagy fészkelő kolóniát hoznak létre. A párzási időszakban a hím választ egy területet, ahol lehajtott fejjel, kitárt szárnyakkal áll. A többi hímmel harcolnak, összecsapják csőrüket és sivító hangot hallatnak. Majd a nőstények választanak. A násztánc során összefonják nyakukat, hajlongnak, tollászkodnak. Szaporodási időszakuk márciustól augusztusig tart, a fészekalj 1-5, de átlagosan 2 tojásból áll, amit 28 napig felváltva a hím és a nőstény költ. A tojások ovális alakúak, fehére, kékes árnyalatúak, 43-63 mm-ek. A szülők felismerik a saját utódukat a kolónián belül, az utód a hangjelzésre, hívásra reagál. Nagy telepeket alkotnak a fészkelési időszakban, akár 300 egyed is lehet a csoportban. Csendes madarak, csak a párzási időszakban jellemző a hangadás, illetve táplálkozáskor a fiókák hívása. Az ókori egyiptomiak tisztelték a szent íbiszt, mumifikálták és az elhunyt fáraókkal temették el. A betelepített íbiszek ritka, védett madárfajokat zsákmányolnak. Kiszorítják az őshonos fajokat az élőhelyükről. Természetvédelmi problémává váltak Európában.