Szurikáta | PécsZoo

Suricata suricatta

A szurikáták örökbefogadói: Rádler Kata, Maul Dániel, Szabó Balázs, Erdélyi Bianka, Koncsek Hanna Mária, Csordás Fanni, Csordás Gréti és Csordás Andris

Ottó, a szurikáta örökbefogadója: Járai Dávid

CSALÁD: mongúzfélék
ELTERJEDÉS: Dél-Afrika
TÖMEG: 720-730 g
ÉLETTARTAM: 5-15 év
ÉLŐHELY: szavanna
ÉLETMÓD: csoportos

 

Dél-Afrikában elterjedt, Botswana, Zimbabwe és Mozambik területén él. Nyitott, sivatagosabb füves területeken, szavannákon fordul elő. Kistermetűek, a testhossz 25-35 cm közé tehető, farkuk 17-25 cm is lehet. A szőrzete szürkésbarnás, területenként változik, szeme körül sötét foltok figyelhetőek meg, hátán párhuzamos csíkok vannak, karcsú farka hegyes, nem bozontos, a vége sárgásbarna és fekete. Nincs meghatározott szaporodási időszak, egész évben párzanak.  A nőstények az ivarérettséget 2 éves korban, a hímek 1 évesen érik el. A vemhesség 11 hétig tart, 3-5 kölyök születik, akár egy évben három alom is lehet. Vakon születnek, 49-63 naposan választják el. Csoportosan élnek, a füves pusztákon létrehozott üregrendszerben. Egy csoportot 30 egyed is alkothat. Családi csoport jellemző, ahol minden egyed rokon, a szaporodó pár és utódaik alkotják. A nőstények körében gyakori a közös utódnevelés, bébiszitterként viselkednek azok a nőstények, akiknek nincs kölykük. Legjellemzőbb viselkedésük, hogy mindig állítanak egy őrszemet a kotorék körül, ha veszélyt észlel, riasztó hangot hallat. A kölykök képtelenek anyjuk segítsége nélkül üríteni. Nappal aktívak, de borús, esős időben nem bújnak elő az üregekből, akárcsak ha túl meleg van. Elsősorban rovarevő, de kisebb gerinceseket és növényeket is fogyaszt. Veszélyt észlelve riasztó hangot ad ki, fedezékbe fut, de rá is támadhat az ellenségre. Az egész csoport megtámadja a ragadozót, hörgés, sziszegés kíséretében, hogy megfélemlítsék az ellenséget. A tápláléklánc fontos részei. Mivel nagyrész rovarokat fogyaszt, szabályozza a mezőgazdasági kártevők számát. Veszettséget terjeszthetnek.