Suricata suricatta

A szurikáták örökbefogadói:  Maul Dániel, Szabó Balázs, Erdélyi Bianka, Koncsek Hanna Mária, Csordás Fanni, Csordás Gréti és Csordás Andris

 

CSALÁD: Mongúzfélék (Herpestidae)
ELTERJEDÉS: Dél-Afrika
TÖMEG: 720-730 g
ÉLETTARTAM: 5-15 év
ÉLŐHELY: szavanna
ÉLETMÓD: csoportos

 

Más néven négyujjú manguszta. Dél-Afrikában elterjedt, Botswana, Zimbabwe és Mozambik területén őshonos kisragadozó. Nyílt, sivatagosabb füves területeken, szavannákon fordul elő. Testhossza 25-35 cm közé tehető, farka 17-25 cm is lehet. A szőrzete szürkésbarnás, árnyalata az állat elterjedési területétől függően változik, szemei körül sötét foltok figyelhetőek meg. Hátán párhuzamos csíkok helyezkednek el, karcsú farka hegyes, a vége sárgásbarna és fekete. A szurikáták csoportosan élnek, egy csoportot 30 egyed is alkothat. A fajra családi csoport jellemző, ahol minden egyed rokonságban áll egymással, a csapatot a szaporodó pár és utódaik alkotják. A szurikáták kiterjedt üregrendszereket ásnak, az üregekben alszanak, itt hozzák világra kölykeiket és ide menekülnek veszély esetén. Jellemző viselkedésük, hogy mindig állítanak egy őrszemet a kotorék körül, aki, ha veszélyt észlel, riasztó hangot hallat.  Néha nem menekülnek el veszély esetén, hanem az egész csoport megtámadja a ragadozót, hörgés, sziszegés kíséretében, hogy megfélemlítsék az ellenséget. A szurikáták nappal aktívak, de borús, esős időben nem bújnak elő az üregekből, akárcsak akkor,  ha túl meleg van. A faj elsősorban rovarevő, de kisebb gerinceseket és olykor növényeket is fogyaszt.  A szurikátának nincs meghatározott szaporodási időszaka,  a szurikáták egész évben párzanak.  A nőstények az ivarérettséget 2 éves korban, a hímek 1 évesen érik el. A vemhesség 11 hétig tart, 3-5 kölyök születik egyszerre, egy nőstény egy éven belül akár három almot is világra hozhat. A kis szurikáták vakon születnek az odú biztonságában, anyjuk 49-63 napos korukban választja el őket. Csoportosan élnek, a füves pusztákon létrehozott üregrendszerben. A csapatban csak az alfa hím és az alfa nőstény párosodhat, ha alacsonyabb rangú nősténynek születnek kölykei, a legmagasabb rangú állatok elpusztítják azokat.  A nőstények körében gyakori a közös utódnevelés, bébiszitterként viselkednek azok a nőstények, akiknek nincs kölykük, segítenek szüleiknek kisebb testvéreik felnevelésében. Érdekesség, hogy a kölykök még képtelenek anyjuk segítsége nélkül üríteni. A szurikáták a tápláléklánc fontos részei. Mivel nagyrészt rovarokat fogyaszt, szabályozza a mezőgazdasági kártevők számát. Olykor veszettséget terjeszthet.