Vulpes vulpes var. domestica

A tűzróka örökbefogadói: Világos Dávid ; Novák Luca

CSALÁD: Kutyafélék (Canidae)
ELTERJEDÉS: A vad alak világszerte, így Európa nagy részén is megtalálható; a tűzróka nem fordul elő a szabad természetben
TÖMEG: 3-14 kg
ÉLETTARTAM: 7-12 év
ÉLŐHELY: Erdő, mező, emberközeli területek
ÉLETMÓD: Magányos

A tűzróka nem fordul elő a szabad természetben. Ezt a változatot a vörös róka és annak egyik, a szabad természetben is előforduló színváltozatának, az ezüstrókának a keresztezésével tenyésztették ki. A tűzróka szőre hosszabb, dúsabb és élénkebb vörös színű, mint a vadonban előforduló vörös rókáé, éppen ezért egy szőrmetelepeken kedvelt változatról van szó. A tűzróka életmódja megegyezik vad őséével. A vörös róka sokféle élőhelyen elterjedt, erdőben, tundrán, prérin, sivatagos területeken, mezőn, valamint városi területeken is megtalálható. 4500 méteres tengerszint feletti magasságban is megfigyelték már. A legtöbb vörös róka bundája a halványpirostól egészen a vörösesbarnáig változhat, farkuk vége fehér és lábszáruk fekete. Az ezüstszürke színű egyedek olykor a szabad természetben is megfigyelhetőek. A vörös róka testhossza 45-90 centiméter között változik, farka 30-55 centiméter hosszú lehet. A hímek nagyobbak a nőstényeknél. A párzási időszakot leszámítva magányosan élnek, territóriumuk nagysága 5-12 km² között változik. Vizeletét, székletét és az anális mirigyének váladékát használja territóriumának megjelöléseként. A vörös rókák a kémiai anyagokon kívül testtartásukkal és hangjelzésekkel is kommunikálnak egymással, 28 különböző hangjelzést figyeltek meg ennél a fajnál. Elsősorban éjszaka aktív, ha nem zavarják, nappal is táplálék után nézhet. A nappalt üregrendszerében tölti, járatait gyakran saját maga ássa, de olykor sziklahasadékokban , faodvakban, vagy más állatok (pl. nyúl, mormota, borz) elhagyott üregeiben is tanyát verhet. Olykor a borzokkal közös járatrendszert is használhat. Bár a köztudatban ragadozóként él, valójában a hús mellett viszonylag nagy mennyiségű növényi eredetű táplálékot is fogyaszt, több gyümölcsfaj fontos magterjesztője. Opportunista ragadozó,a legkönnyebben elejthető a legnagyobb mennyiségben rendelkezésre álló zsákmányt fogyasztja. Emberi települések közelében gyakran rárabol a baromfiudvarra. Gyakran megfigyelhető, hogy a felesleges táplálékot elássa vagy üregrendszerében rejti  el, hogy később elfogyaszthassa a maradékot. Naponta 0.5 és 1 kg táplálékot fogyaszt. A vadászatban kiváló hallása és szaglása segíti. Gyors és kitartó futó, sebessége a 48 km/h-t is elérheti. Jellegzetes módon vadászik egerekre, melyek elsősorban télen képezik fontos táplálékát:  mozdulatlanul áll, feszülten figyel, majd magasra ugrik, és mellső lábával elkapja zsákmányát. A vörös róka párzási viselkedése változhat, alapvetően monogám, de a hím egyszerre több nősténnyel is párosodhat. A párzási időszakuk december-január környéke. A hímek harcolnak a nőstények kegyeiért. A párzás átlagosan 15 vagy 20 percig tart. A vemhességi idő 51-53 nap,  átlagosan 4-7 kölyök születik egyszerre, akik 9-14 nappal a születésük után nyitják ki először a szemüket. Az ivarérettséget 10 hónaposan érik el. A kölykök gondozásában a hím és olykor a nősténytől származó többi utód is részt vesz. A hím eteti párját, amíg a nőstény az üregben tartózkodik a kölykökkel. Az utódok egy éves korukig maradnak anyjukkal. Mivel nagyrészt rágcsálókkal táplálkoznak, szabályozzák a számukat, nem tudnak elterjedni a mezőgazdasági kártevők. A vörös róka hazánkban vadászható állatfaj.  Prémjéért vadásszák, e mellett a baromfiállományban végzett kártétele miatt dúvadnak tartják. Valójában hasznos állatról van szó, mivel táplálékának jelentős részét rágcsálók alkotják, így megakadályozza a mezőgazdasági kártevők elszaporodását.  A vörös róka olykor veszettséget terjeszthet.