Ara chloropterus

CSALÁD: papagájfélék
ELTERJEDÉS: Dél-Amerika
TÖMEG: 1-1.5 kg
ÉLETTARTAM: 60-80 év
ÉLŐHELY: erdő
ÉLETMÓD: párokban

Dél-Amerikában őshonos, Argentína; Bolívia, Brazília; Kolumbia; Ecuador; Francia Guyana; Guyana; Panama; Paraguay; Peru; Venezuela területén fordul elő. Betelepítették Puerto Rico szigetére is. Trópusi erdőkben elterjedt. Testhossza 90 cm, nagy testű papagáj, ék alakú farokkal és csupasz pofatájékkal, melyben vörös színű dísztollak ülnek. Alapszíne mélyvörös, azonban hátának középső része és a farcsíkja kék, halványsárga írisze pedig kiemeli élénk színeit. A tojó valamivel kisebb. Viszonylag óvatos madár, röpte gyors, egyenes, szabályos erőteljes szárnycsapásokkal. Általában párban vagy kis csapatokban figyelhető meg, amelyek 6-12 egyedből áll. Táplálkozási helyeken akár száznál is több egyedet számláló csapatokat alkot. Korhadó pálmafák üregeiben fészkel, olykor sziklahasadékokba. Nem minden évben szaporodnak. Tél végén, illetve kora tavasszal rakja tojásait, fészekaljanként kettőt, amelyből a fiókák 4–5 hét elteltével kelnek ki. Kirepülésük a 15. héten várható, azonban teljes önállóságukig még egy további hónap szükséges. Hobbiállatként gyakran tartják, az arák közül a sárga-kék ara után ez a faj a második leggyakoribb fogságban tartott madár. Nappal aktív, főleg a délelőtti és délutáni órákban. Olykor agyagot is fogyaszt, hogy az éretlen gyümölcsökben lévő káros anyagokat semlegesítse. Néha lehet zajos, de a többi arafajhoz képest nem olyan élénk. A természetes előfordulási helyén az élőhely pusztulás, illetve az illegális kereskedelem és vadászat fenyegeti.