Oldal kiválasztása

Saguinus midas midas

Cimpa, a hím aranykezű tamarin örökbefogadója:

  • Koszorus Dóra
  • Nehr Csili

 

CSALÁD: Csuklyásmajomfélék (Cebidae)
ELTERJEDÉS: Dél-Amerika
TÖMEG: 400-550 g
ÉLETTARTAM: 10-21 év
ÉLŐHELY: Esőerdő
ÉLETMÓD: Csoportos

Az aranykezű tamarin, más néven vöröskezű tamarin Brazília északi részén, valamint Venezuela, Guyana, Francia Guyana és Suriname területén fordul elő. Esőerdők lakója, az alacsonyabban fekvő lombkoronában tartózkodik, a talajra csak ritkán mászik le. Testhossza  20,5-28 cm, a farok hossza 31,5-44 cm. A hímek és nőstények között nincs szembetűnő méretbeli különbség. Az aranykezű tamarin testét sűrű, hosszú, fekete szőrzet borítja, a végtagjai kivételével, melyek narancs-vörös vagy sárga színekben pompáznak, amelyről a faj a nevét is kapta. Nappal aktív, mindenevő állatfaj. Ez a kistestű majomfaj a természetben csapatokban él, melyekben egy domináns nőstény és egy vagy több domináns hím is található. A csapat többi tagja a domináns állatok kölyke, akik néhány éves korukban saját családot alapítanak maguknak. Az aranykezű tamarinoknál a nemi szervek környékén és a mellkas közepén speciális illatmirigyek találhatóak, melyek váladékával jelölik meg az állatok területüket. Egy-egy csoport területének nagysága akár a 10 hektárt is elérheti. A vemhesség 140-145 nap, amelynek letelte után a nőstények általában kettő, ritkábban egy vagy három utódot hoznak világra. A kölyköket az apa vagy az előző években született, idősebb kölykök cipelik a hátukon, és csak szoptatás idejére adják át őket az anyaállatnak, ezzel is tehermentesítve őt.  A kölykök tömege születésükkor 45 gramm körüli. gyorsan fejlődnek, 2-3 hónapos korukig szopnak, 16-20 hónapos korukban érik el az ivarérettséget. A csoportban élő nőstények közül kizárólag a domináns példánynak van joga párosodni.  A faj természetvédelmi státusza jelenleg  “nem fenyegetett”, ennek ellenére a trópusi esőerdők pusztítása, a vadászat és az illegális állatkereskedelem hosszú távon veszélyeztetik az aranykezű tamarin fennmaradását. Az európai állatkertek összehangoltan, az Európai Törzskönyvi Program (ESB) keretein belül tartják és tenyésztik a fajt. Az aranykezű tamarin latin nevét Midász király után kapta, akinek a legenda szerint minden arannyá vált a kezében.

 

Share this Tweet this Share this Share this Pin this
Családbarát hely ZooLive gomb