Oldal kiválasztása

Panthera tigris tigris

A bengáli tigris örökbefogadója:

  • Koch Olívia

Lukrécia, a fehér bengáli tigris örökbefogadói:

  • Bogád Község Önkormányzata
  • Czeiniger Noémi
  • Dósa Krisztina
  • Dr. Varga Éva Júlia
  • Fam Jonsma
  • Horváth Zoé Lilien
  • Hutterer Beáta
  • Kiszner Kinga
  • Klepe Dávid
  • Kurnik Zsuzsanna
  • Pécsi Tudományegyetem
  • PVSK Fehér Tigrisek leány kosárlabda csapat
  • Tonk Janka

Szerénke, a fehér bengáli tigris örökbefogadói:

  • Angela Hendrils
  • Bogád Község Önkormányzata
  • Gyurkovics Zsuzsanna
  • Horváth Roland
  • Horváth Viktória és Tamás
  • Kurnik Zsuzsanna
  • Nagy Attila
  • PÉTÁV- Pécsi Távfűtő Korlátolt Felelősségű Társaság
  • Szabari Dóra és Szabari Sára
  • Zoltán Erzsébet Szeréna
CSALÁD: Macskafélék (Felidae)
ELTERJEDÉS: India középső és keleti része, Banglades, Bhután, Mianmar, Nepál
TÖMEG: 100-285 kg
ÉLETTARTAM: 8-10 év vadon, 20 év fogságban
ÉLŐHELY: Erdő
ÉLETMÓD: Magányos

A tigris korábban egész Ázsiában megtalálható volt, napjainkra azonban töredékére csökkent elterjedési területe. Öt (egyes rendszerezők szerint hat) ma élő és három kihalt alfaja közül a törzsalak, a bengáli tigris (Panthera tigris tigris)  egyedszáma a legnagyobb a természetben. A bengáli tigris Indiában és a környező országokban őshonos. Különféle élőhelyeken képes megélni, trópusi erdőkben, száraz tüskés erdőkben, mangrove mocsarakban egyaránt megtalálható. A hegységekben 3960 méter magasságig is felhatol. A tigris a legnagyobb ma élő macskaféle ragadozó. A bengáli tigris jóval kisebb méretű a legnagyobb ma élő alfajnál, a szibériai tigrisnél (Panthera tigris altaica). A bengáli tigrisek hossza 2.4-3.1 méter közötti, a hímek nagyobbak és robusztusabbak a nőstényeknél. Minden tigris csíkozása egyedi, nincs két egyforma mintázatú példány.  A tigrisek magányosan élnek, a hímek és a nőstények csak a párzási időszakban találkoznak egymással. A nőstények territóriumai nem fednek át egymással. Ezek a területek jellemzően kisebbek, mint a hímek territóriumai. Egy hím általában 2-3 nősténnyel osztozik birodalmán. A fiatal, kalandvágyó hímek igyekeznek saját területet foglalni maguknak. A hímek olykor hevesen küzdenek egymással a nőtények kegyeiért. A bengáli tigris elsősorban éjszaka vadászik, de ha nem háborgatják, nappal is aktív lehet. Kedveli a sűrű növényzettel benőtt vadászterületeket, ahol el tud rejtőzni a zsákmányállatok elől. Lopakodva, lesből vadásznak, majd lerohanják áldozatukat. Ha sikeres a vadászat, a bengáli tigris 18-40 kg húst is képes megenni egy nap alatt, de nem táplálkozik minden nap. A legtöbb macskafélétől eltérően a tigrisek jó úszók, előszeretettel fürdenek és gyakran vadásznak a vízben. Vemhességi ideje kb. 100- 103 nap, melynek lejárta után 1-6 (átlagosan 2-3) kölyök születik egyszerre. Az utódok  vakon és magatehetetlenül születnek. Az ivarérettséget a nőstények 3-4, a hímek 4-5 éves korukban érik el. Csak a nőstény gondozza a kölyköket, a hím nem segít az utódok felnevelésében. Az idegen hímek, sőt, olykor a saját apjuk is nagy veszélyt jelentenek a kölykökre nézve. A fiatalok viszonylag sokáig anyjukkal maradnak, a tigriseknél csak ilyenkor figyelhetőek meg nagyobb, családi csoportok. A többi nagymacskához hasonlóan a tigriseknél is előfordulnak emberevők, ezek számát azonban alaposan eltúlozzák. Az idősebb, illetve betegebb állatok könnyebben elejthető prédaként tekintenek az emberre, így rátámadhatnak. A tigris napjainkra a Föld egyik leginkább veszélyeztetett állatfajává vált. Az élőhelyek elvesztése mellett az illegális vadászat is fenyegeti a fajt: szőréből szőnyegeket, falikárpitot készítenek. A hagyományos kínai gyógyászatban a mai napig használják egyes részeit (pl. epe, csont), habár ezek gyógyhatására nincs semmilyen bizonyíték.  Az emberi populáció gyorsan növekszik, így egyre jobban csökken a tigrisek élőhelye, nagyobb a verseny a természeti erőforrásokért, több ember-tigris konfliktus fordul elő, melynek gyakran utóbbi issza meg a levét. A Pécsi Állatkertben bemutatásra kerülő fehér tigris a bengáli tigris egyik színváltozata, vagyis nem külön faj vagy alfaj. A fehér tigrisek nem albínók, kék szemük és rózsaszín orruk van, bundájuk krémesen fehér, amit barna vagy fekete színű csíkok tarkítanak. A szabad természetben gyakorlatilag életképtelenek, hiszen a zsákmányállatok és a vadászok is nagyon hamar felfigyelnek az erdőben szinte világító fekete-fehér bundára. Néhány évtizede olykor a vadonban is megjelent egy-egy fehér színű példány, napjainkra azonban ezt a színváltozatot teljesen kiirtották a természetből. Két (egyes források szerint egy) hím kölyök azonban elkerülte a vadászok puskáját. Őket kölyökkorukban befogták, majd felnövekedve normál színezetű nőstényekkel pároztatták, így a fehér színváltozat megmenekült a teljes kipusztulástól. Napjainkban csak állatkertekben és cirkuszokban élnek fehér tigrisek, kb. 350 példány. Sajnos az összes ma élő fehér tigris erősen beltenyésztett. Az elmúlt évtizedekben fogságban más színváltozatok is megjelentek, pl. a szinte teljesen csík nélküli, fehér “hótigris” és a világosbarna alapszínű, fahéjbarna csíkokkal rendelkező aranytigris.

Share this Tweet this Share this Share this Pin this
Családbarát hely ZooLive gomb