Oldal kiválasztása

Pan troglodytes

Örökbefogadója:

  • Hapa-Hús Kft.
  • Szakállas Fanni

Liza, a csimpánz örökbefogadója:

  • Beöthe Léna
  • Kerner Liza
  • Stojanovits József
CSALÁD: Emberfélék (Hominidae)
ELTERJEDÉS: Közép-Afrika
TÖMEG: 26-70 kg
ÉLETTARTAM: 20-35 év
ÉLŐHELY: esőerdő
ÉLETMÓD: csoportos

A közönséges csimpánz (melyet gyakran röviden csak csimpánznak neveznek) Afrika lakója, az egyenlítői erdőkben fordul elő. Négy alfaja ismert, melyek elterjedésükben és némileg megjelenésükben is elkülönülnek egymástól. A négy alfaj a következő: nyugat-afrikai csimpánz (Pan troglodytes verus), Gambia nyugati része; közép-afrikai csimpánz  (Pan troglodytes troglodytes), Kongó középső része; kelet-afrikai csimpánz (Pan troglodytes schweinfurthi), Nyugat-Uganda és Tanzánia; kelet-nigériai csimpánz (Pan troglodytes vellerosus) Nigéria és Kamerun. Az európai állatkertek többségében (így a Pécsi Állatkertben is) nem alfajtiszta példányok élnek. A csimpánz a természetben elsősorban trópusi esőerdőkben fordul elő, de olykor megfigyelhető szavannán, illetve erdő- szavanna mozaikos élőhelyeken is. A hegyvidéki erdőkben 2750 méteres magasságig megtalálható. A kifejlett egyed 1-1,7 m magas, hosszú kar és viszonylag  rövid láb jellemzi. Kezei és ujjai hosszúak, hüvelykujja rövid, fülei nagyok, szétállók. Az agytérfogata 320-480 cm3, az egyik legnagyobb az állatvilágban. Az arc kissé kiugró, az ajkak kiállóak, rugalmasak, ezért sokféleképpen tudja mozgatni őket. A kifejlett egyedek arca általában fekete vagy barna, a fiataloké fehér. A testszőrzet alapvetően fekete, az idősebb példányok megőszülnek. A kölyök csimpánzok farán gyakran egy fehér tincs található, amely alapján meghatározható az állat kora. A csimpánzok csapatokban élnek, bonyolult szociális viselkedésű állatok. A fajtársaikkal való kapcsolattartásban elsősorban vizuális és akusztikus jeleket használnak. A csimpánzok nappal aktívak, sok időt töltenek a fákon és a talajon egyaránt. Éjszakára levelekből hálófészket építenek maguknak a fák ágain. Poligám faj, előfordul, hogy a domináns hímek kisajátítják maguknak a csapat nőstényeit, hogy más hímek ne párosodhassanak velük. A csimpánzok képesek megkülönböztetni egymást, felismerik csapattagjaikat, ezt jó memóriájuk is segíti. A hímek agresszívan védelmezik territóriumukat és csapatukat más csoport hímjeivel szemben. A dominanciáért a hímek között verseny folyik, az idősebb egyedeknek több esélye van a vezérhím szerepének elnyerésére. A csoporton belül fontos szerepe van egymás ápolásának, kurkászásnak. Párzási időszakban a nőstények elkerülik a rokon hímeket. A csapatban született hímek elhagyják szüleiket az ivarérettséget elérve, míg a nőstények gyakran egész életük során a szülőcsapatban maradnak. A vemhesség 202- 260 napig tart, általában 1 utód születik, ritkán ikrek is világra jöhetnek. Az ivarérettséget  a nőstények 10- 12 éves koruk között érik el, a hímek 15 éves koruk körül. A szülői gondoskodást elsősorban a nőstény végzi, a hímek feladata elsősorban a csapat védelme, de olykor a kifejlett hímek is önfeledten játszanak kölykeikkel. A kölykök egészen 3-4 éves korukig az anyukkal maradnak és tanulnak tőle. Előfordul, hogy egy időben különböző korú kölykök is lehetnek az anyjukkal, ilyenkor az idősebb kölyök kisebb testvérét dajkálja, felkészül arra az időszakra, amikor majd neki is saját utóda fog születni. Ha az anya elpusztul, akkor az idősebb testvér vagy a csapatban élő másik rokon gondozza tovább a fiatalokat. Minden korosztály számára fontos a játék, a barátságos kapcsolat fenntartásának érdekében. Sok olyan elem figyelhető meg a csimpánzok játékában, mint ami az embergyerekeknél is megfigyelhető, pl. csiklandozás, kergetőzés, birkózás, nevetés. A csimpánzok mindenevők, a növényi táplálék mellett étrendjük nagy rész húsból áll: rovarokat, kisebb patásokat, madarakat, tojásokat, hüllőket és kisebb majmokat is elfogyasztanak. Fejlett problémamegoldó képességük segíti őket táplálékuk megszerzésében. Gyakran a gallyakból, botokból eszközöket készítenek, hogy termeszeket, hangyákat tudjanak velük fogni. A leveleket szalvétaként használják, elsősorban húsevés után. A köveket, botokat kemény héjú táplálék felnyitásához használják. Nyolc növénycsalád tagjait használják fel különböző betegségek gyógyítására. A csimpánz az ember legközelebbi rokona, így régebben gyakran orvosi kísérletekhez használták -ezt szerencsére  a legtöbb országban már tiltják. A csimpánz napjainkban veszélyeztetett fajnak számít, az esőerdei élőhelyek pusztulása, a vadászat és az orvvadászat veszélyezteti fennmaradását. A csimpánzok egyes emberi betegségekre is fogékonyak.

Share this Tweet this Share this Share this Pin this
Családbarát hely ZooLive gomb