Oldal kiválasztása

Papio hamadryas

 A galléros pávián örökbefogadója:

  • Buchert Tibor
CSALÁD: cerkóffélék
ELTERJEDÉS: Afrika, Szaúd-Arábia, Jemen
TÖMEG: 9.4-21.5 kg
ÉLETTARTAM: 37.5 év fogságban
ÉLŐHELY: félsivatag, szavanna
ÉLETMÓD: csoportos

A galléros pávián Afrika észak-keleti részén őshonos majomfaj, megtalálható Etiópiában, Szomáliában, Eritreában, Dzsibutiban és Szudánban  is. Az egyetlen páviánfaj, amely Ázsiában is előfordul, az Arab-félszigeten, Jemen és Szaúd-Arábia területén is élnek populációi. Ázsiába valószínűleg betelepítették. Élőhelyét tekintve sokfelé fellelhető, félsivatagokban, sztyeppéken, alpesi réteken, síkságokon, és füves szavannákon is megtalálható. Az előfordulását a területen lévő alvó-és búvóhelyek mennyisége határozza meg. Etiópia egyes részein a mezőgazdasági területeken is jelen vannak és károsítják a termést. A galléros páviánokra jellemző a nemek megjelenése közötti eltérés, mely méretben és a szőrzet színében is megfigyelhető. A kifejlett hímek alapszíne szürkésbarna, a szőrszálak a nyak körül ezüstös sörényt, egyfajta gallért alkotnak- innen kapta a faj a magyar nevét. A nőstények olivabarna színűek. A testméret 610-762 mm, a farok hossza 382-610 mm körüli. A hímek jóval nagyobb méretűek a nőstényeknél. Az arcuk és ülőgumóik csupaszok, rózsaszínűek. A nőstényeknél az ülőgumó ivarzás esetén megduzzad, színe élénkvörössé válik. Az utódok bundája fekete egészen hat hónapos korukig. A galléros páviánok mindenevők, étrendjükben a növényi eredetű táplálék mellett ngy számban fogyasztanak állati eredetű eleséget (tojásokat, rovarokat, kisebb emlősöket és madarakat) is. Csapatokban élnek, egy-egy csapat területének nagysága akár a 40 négyzetkilométert is elérheti. A galléros páviánnál az alapvető szociális és reproduktív szaporodási egység az OMU (one male unit): a csoportban egyetlen hím van, aki háremet tart, amely 3-23 nőstényig terjedhet, de általában 7 nőstény egyed alkotja. Ez a vezérhím párosodhat az összes nősténnyel a csapatban. Egyes OMU-kban egy alárendelt hím segítő is megtalálható, aki azonban nem szaporodhat, néha megpróbálja átvenni a vezérhím szerepét.  A domináns hím agresszívan védi a nőstényeket más hímektől. A kifejlett vezérhímet magyarul “pasának” nevezik. Két- három OMU alkot egy klánt, vezérhímjeik gyakran rokonok. A klánok a táplálkozás szempontjából előnyösek. Az OMU vezetője elnyomja a nőstények közötti agressziót, ha veszekedés van a csapatban, rendet tesz a felek között. A nőstények között is van hierarchia, néhány egyed központi nőstény (többet van a domináns hím közelében), és van perifériás nőstény (kevesebbet van a domináns hím körül). A nőstények 4 éves korban, a hímek 5-6 évesen érik el az ivarérettséget. Nincs meghatározott szaporodási időszakuk. A vemhesség 172 napig tart, amely után egy utód születik, az ikrek nagyon ritkák. A kölyök súlya 600-900 g, az első pár hónapban teljesen függ az anyjától. Az utód gondozását a nőstények végzik. A hímek védik a nőstényt és az utódot más hímektől és a ragadozóktól. A domináns hím nem lép fel agresszíven a kölykökkel szemben, akár játszik is velük.  A galléros páviánok kommunikációja változatos és összetett. Egyaránt jellemző rá vizuális jelek használata (nőstényeknél az ülőgumók mutogatása, ha készen állnak a párzásra;  fenyegetés: fej fel-le mozgatása, bámulás, szemfog kivillantása), hangjelzések (veszélyjelzés: „wahoo” hang hallatása; fogcsattogtatás; cuppogás), valamint taktilis  kommunikációs formák   (megnyugtató érintések, ölelések) alkalmazása. A többi főemlőshöz hasonlóan a galléros páviánnál is fontos szerepet játszik a csoporton belüli kapcsolatok kialakításában a szociális ápolás, kurkászás. A táplálkozásuknak köszönhetően fontos szerepük van egyes növények magjainak terjesztésében. A galléros pávián egyelőre még nem  fenyegetett, azonban élőhelyének pusztulása hosszú távon veszélybe sodorhatja fennmaradását.

Share this Tweet this Share this Share this Pin this
Családbarát hely ZooLive gomb