Kárpáti hiúz

BeLynx lynx carpathicus

Dom, a hím kárpáti hiúz örökbefogadói:

• Digital Home Kft.
• Herman-Sternischa Máté
• Kovács Botond
• Kovács Nikolett és Kámán Gergő
• Momentum Mozgalom Pécsi Alapszervezet
• Pécsi Univerzál Kft. 
• Staberecz Timea
• Wéber Ágnes
  
• Bencze Réka
• Illés Jázmin

A kárpáti hiúz az eurázsiai hiúz egyik alfaja, amely Közép-Európában, a Kárpátokban fordul elő. A kárpáti hiúzok elterjedési területe jelentősen csökkent az elmúlt évtizedekben, az erdőirtások miatt. A hiúz leginkább a háborítatlan, erdős területeket kedveli. Európa legnagyobb méretű macskaféle ragadozója, egyben a legnagyobb európai ragadozók egyikének számít. Teste 70-130 cm hosszú, a hím nagyobb és zömökebb felépítésű a nősténynél. A többi macskaféléhez képest a hiúzok farka igen rövid, füleiken bojtok találhatók, arcukat szakáll keretezi. A hiúzok bundája foltos, a foltok nagysága és elrendezése egyedenként változó. A hiúzok végtagjai testükhöz képest  hosszúak, ez a segítségükre  van fára mászáskor, illetve amikor az állatok a hóban vadásznak. A kárpáti hiúz rejtőzködő, magányos életmódja miatt ritkán kerül az ember szeme elé. Magányos állat, a hím és a nőstény csak a párzási időszakban (pacsmagolás) találkozik egymással.  Mozgáskörzete 25-2800 km² között változik, a rendelkezésre álló táplálékforrások mennyiségétől függően. Területét vizeletével és mirigyváladékával jelöli.  A többi macskaféléhez hasonlóan ragadozó, ha teheti, nap 1-2 kg húst is elfogyaszt. A vadászatban kiváló érzékszervei (látása, hallása és szaglása) segítik. Az eurázsiai hiúz párzási időszaka februártól áprilisig tart, a nőstény egy hímmel párosodik egy szezonban. A vemhesség 67-74 napig tart, egy alom 2-3 kölyökből áll. A nőstények barlangokban, üregekben vagy hasadékokban keresnek menedéket a kölykeiknek. A fiatalok 10 hónaposan válnak teljesen önállóvá. A nőstények 2 évesen, a hímek 3 évesen érik el az ivarérettséget. A nőstények csak kb. 3 évente hoznak világra kölyköket. A hiúzt régebben vadászták prémje miatt, valószínűleg a honfoglaló magyarok “párducbőrös” viselete is valójában hiúzprémből állt. Az évszázadokon át tartó kíméletlen vadászat miatt a múlt század elejére hazánkból hosszú időre teljesen kipusztult a hiúz. Az elmúlt évtizedekben újra megtelepedett Magyarországon, elsősorban az ország északi részén. Hazai populációja 2012-ben mindössze kb. 10 példányból állt. Hazánkban az Északi-középhegységben, főleg a Zemplénben és az Aggteleki karszton élnek hiúzok, de állandó, jelentős létszámú populációról nem beszélhetünk. Sajnos Magyarországon nem áll rendelkezésre olyan nagy kiterjedésű, erdőgazdálkodástól mentes erdőterület, ahol nyugodtan nevelhetik a hiúzok utódaikat. Számos példány pedig illegális kilövés áldozatává válik. Magyarországon fokozottan védett állatfaj, eszmei értéke 500.000 Ft.