| CSALÁD: | papagájfélék |
| ELTERJEDÉS: | Dél-, Délkelet-Ázsia |
| TÖMEG: | 200-250 g |
| ÉLETTARTAM: | 40 év |
| ÉLŐHELY: | erdő |
| ÉLETMÓD: | csoportos |
Nagy területen elterjedt Dél-és Délkelet-Ázsiában, megtalálható Pakisztántól kezdve Indián át egészen Dél-Vietnám területéig. Nedves és száraz erdők, fás területek és művelt területek lakója, olykor mangroveerdőkben és ültetvényeken is előfordul. Nagy fej, karcsú test és hosszú, kúpos faroktollazat jellemzi. A hímek nagyobbak a tojóknál, e mellett nyakukon egy rózsaszín sávval tarkított fekete gallér található. A fiatal hímek a tojókra hasonlítanak, csak később alakul ki náluk a felnőttekre jellemző színezet. A nagy sándorpapagáj alcsaládjának egyik legnagyobb testű képviselője, testhossza 58 cm. Kis csapatokban keresgéli magvakból, gyümölcsökből, virágokból, rovarlárvákból és nektárból álló táplálékát. Éjszakára nagyobb csapatokba verődnek össze a ragadozók elleni védelem miatt. A nagy sándorpapagáj nem kötődik élete végéhez ugyan ahhoz a párhoz. A nőstény egy költési szezonban 2-4 tojást rak le faodúban kialakított fészkében. A tojásokon a pár tagjai felváltva kotlanak. Az utódok a kikelést követően 6 hét után hagyják el a fészket, az ivarérettséget két éves korukban érik el. Fennmaradását élőhelyeinek elvesztése és az illegális állatkereskedelem veszélyezteti.
