Oldal kiválasztása

Az állatok alvási szokásai – avagy alvás földön és vízen.

Az alvás az ember életében is jelentős szerepet játszik – sokan közülünk szeretnek aludni, de vannak olyanok, akik keveset tudnak. Az embernek 8 órányi alvásra van szüksége az egészséges élethez.

 

Az állatoknak ugyancsak szükségük van alvásra, hogy egészségesek maradjanak, de sok állat kénytelen egyedi módon aludni akár útközben is, hogy ne essenek például ragadozók áldozatául. Az alvás időtartama az állatoknál széles skálán mozog és nagyon különleges módok is előfordulnak.  Van, aki szinte egész nap alszik, de olyan is akad, aki tíz perc pihenéssel beéri. Ezek közül néhányat most bemutatunk a teljesség igénye nélkül.

Az emlősök és a madarak, hozzánk hasonlóan rendszeresen alszanak.  Bár itt is találkozunk kirívó esetekkel, például a rozmár képes 84 órán keresztül ébren maradni, ehhez az kell, hogy előtte mondjuk 19 órát aludjon.

A rozmárok képesek úszás közben is szundikálni – ehhez a nyakukon található garattasakot levegővel töltik fel – így képesek a víz felett maradni. A kis testű madarak éjjel alszanak, alvásuk közben ülnek, s fejüket a szárnyuk alá dugják.

A baglyok nappal ülve alszanak, alvás közben gyakran felébrednek.

Állatkertünkben, a nagy fülesbagoly, Plato – nappal odúja sarkában alszik, ha közelítünk hozzá felébred.

A ragadozó madarak éjjel, hosszú ideig alszanak. Alvás közben ülve, fejüket a szárnyuk alá rejtik. A vándormadarak hosszú időt töltenek a levegőben, ezért nekik a levegőben kell aludniuk, így alszik például a sarlósfecske is.

A   delfinek a nyitott szemmel alvás mesterei. Naponta körülbelül két órát szundítanak, és közben az egyik szemük mindig nyitva van. A delfineknek és a fókáknak is alvás közben fel kell jönniük a víz felszínére, levegőt venni.

De hogyan oldják ezt meg, mikor alszanak? –  egyszerre csak az egyik agyféltekéjüket pihentetik, a másik éberen őrködik és jelez a testnek, hogy menjen fel levegőt venni. A delfinek különösen híresek rendkívül alacsony alvásszükségletükről, az első hónapokban a mama és a delfinborjú egyáltalán nem alszanak, ezáltal megemelkedik a testhőmérsékletük és így nem hűlnek ki.

Az állatok alvása természetesen a körülményekhez is igazodik. Az éjszakai állatok például jellemzően többet alszanak. Mivel ők csak éjszaka aktívak, ezért igyekeznek az egész napot átaludni, hogy addig se kelljen a korgó gyomrukkal foglalkozni.

Hogy mennyit alszik egy-egy állatfaj, az sokban függ az anyagcseréjétől. A kisebb állatoknak gyorsabb az anyagcseréjük, több alvást igényelnek, míg a nagyméretű állatok általában kevesebbet.

A legtöbbet alvó állat a koala, ő képes akár 22 órát aludni egy nap. Talán egyik magyarázata erre a sok alvásra a tápláléka – ugyanis az az eukaliptuszlevél, melyet a koala szívesen fogyaszt, tele van nyugtató-bódító anyaggal.

 A koalát követi a barna denevér – ő képes 20 órát aludni.

A nagy alvók listája:
  • Óriástatu: 18-19 óra
  • Óriáspiton: 18 óra
  • Macska: 16-18 óra
    • Tigris: 16 óra
  • Maki: 16 óra
  • Oroszlán 13 óra
  • Csimpánz: 12 óra
  • Pávián: 10 óra
  • Lajhár: 9,6 óra
  • Ázsiai elefánt: 3,9 óra
  • Birka: 3,8 óra
  • Szamár: 3,3 óra
  • Ló: 3 óra

A zsiráf és az afrikai elefánt nőstényei: 2 órát alszanak 5-10 perces megszakításokkal. Zsiráf állva alszik, a prédaállatok nem fekszenek le alváshoz, mivel a felállással elvesztegetett idő az életükbe is kerülhet.

Mi a helyzet a téli alvással? – szintén egy érdekes kérdés az állatvilágból.

A téli hónapokban az állatok is igyekeznek a zord időjárási viszonyokhoz alkalmazkodni. Mivel egyre kevesebb a táplálék a hideg beálltával – a költöző madarak már a tél előtt délre költöznek, ahol elég táplálékot találnak.

Az itt maradt állatok más-más túlélési stratégiát választanak, és eltérő módon alszanak téli álmot, akadnak olyanok is, akik hibernálják magukat, vagyis mély álomba kerülnek – életfunkcióikat lecsökkentik és a nyáron felhalmozott zsírkészletüket égetik el. Ilyenek például az ürgék, pelék és a sünök. A valódi téli álmot alvók – hőmérsékletük megközelítőleg a környezet hőmérsékletére csökken, de sohasem fagypont alá, szívverésük a megszokott érték tizedére lassul le, és lélegzésük megritkul. Az idegrendszer is pihen ilyenkor, hiszen a föld alatti, sötét üregekben nem sok inger éri az állat szervezetét. A hibernálás célja energia megtakarítása az életfeltételek rosszabbodása alatti időszakban.

Az ízeltlábúak, kétéltűek és hüllők megfelelő hőmérsékletű rejtekhelyet keresnek, életfunkcióikat lecsökkentik, és megmerevednek.

Az emlősök között is változatos a téli álom lezajlása. Vannak olyan állatok, amelyek rengeteg élelmet halmoznak fel és álmukból néha felébrednek táplálkozni, ilyenek például a mókusfélék.

A téli álom kiváltásában az idegrendszer és a belső elválasztású mirigyek működése játszik jelentős szerepet. A hideg évszakra készülő állatok zsírt halmoznak fel a bőralatti kötőszövetükben, és tavaszig gyakorlatilag ebből élnek, a barna medve például 10 cm zsírréteget is képes magára szedni.

A medve nem hibernálódik télen. Téli álma egyfajta alvás és böjtölés. Ez idő alatt minden életfunkciója zavartalanul működik.  A medvék tehát felszínes alvók: ha tavasz kezdetén felébrednek, és nem tetszik nekik az idő, még visszafekszenek.

Hogy meddig alszik a barna medvénk, Nikoláj, ezt február 2-án, a Gyertyaszentelő Boldogasszony napján megtudjuk.

Share this Tweet this Share this Share this Pin this
Családbarát hely ZooLive gomb