Oldal kiválasztása

Ahhoz, hogy medvét tarthassunk, meg kell felelni egy jogszabályi háttérnek.

De mit is kell figyelembe venni?

Az állatokat olyan feltételek között kell elhelyezni az állatkertekben, amelyek megfelelnek az állatok jólétének, és biztosítják a természeteshez hasonló viselkedésük kialakulását. Ennek érdekében az állatoknak megfelelő méretű állattartó helyeket (kifutó, röpde, ketrec, medence) kell biztosítani.

Gondoskodni kell az állatok jó kondícióban tartásához szükséges, megfelelő beltartalmú takarmányról és ivóvízről. Jólétük érdekében az állatok szükségleteinek megfelelő hőmérsékletet, világítást, illetve fürdési lehetőséget, megfelelő mélységű és minőségű vizet, illetve az időjárás viszontagságaitól való védelmet kell teremteni.

Az állatok állapotát és egészségét legalább naponta szakképzett személyeknek kell ellenőriznie. Azokat az állatokat, amelyeken sérülés, betegség, stressz tünetei tapasztalhatók, azonnali kezelésben és gondozásban kell részesíteni, szükség esetén el kell különíteni, illetve az okot meg kell szüntetni. Az állattartó helyeket higiénikus viszonyok között kell tartani, a megfelelő takarításáról rendszeresen gondoskodni kell, a szennyvizet el kell vezetni.

Az állatok számára ingerekben gazdag és megfelelően berendezett életteret kell biztosítani, amelyek a természeteshez hasonló viselkedési formák gyakorlását teszik lehetővé. Ha szükséges, biztosítani kell még: mászási-, függeszkedési lehetőséget, medencét, alvó és/vagy búvóhelyet, elkülönítési lehetőséget több egyed esetén, megfelelő aljzatot, alomanyagot, fedett pihenőt, melegigényes fajoknál temperált belsőt, dagonyát.

 

 

 

 

 

 

 

Veszélyes állat akkor tartható, ha az állat fizikai tulajdonságaira és képességeire figyelemmel kialakított tartási hely az állat szökésének vagy közterületre jutásának megakadályozására alkalmas.

A medvefélék összes faja /Ursidae spp./a különösen veszélyes állat kategóriába tartozik.

Az európai barnamedvére vonatkozó jogszabályok a következők:

– Az állattartó teret határolhatja sima felületű fal, fémrács, fémháló, száraz-, illetve vizesárok.

– Kerítésmagasság (nem fedett helyen tartva): legalább 2,5 m kiegészítve egy 1 m-es 45-90 fokos szögben befelé hajló magasítással.

–  Kerítésalap mélysége: legalább 2 m betonalap.

– A kerítés és a betekintők anyaga statikus által jóváhagyott, többrétegű biztonsági üvegtábla is lehet.

–  Szárazárok: legalább 4 m széles, a külső oldalon legalább 4 m-es függőleges fallal.

– Vizesárok: legalább 4 m széles, a vízmélység és a külső oldalon levő fal együttesen legalább 4 m, úgy, hogy a vízszint feletti falmagasság legalább 2 m.

–  Védőtávolság: legalább 1 m.

– A nem fedett helyen tartott állatok esetében a kerítéstől 3 méteren belül található fákon legfeljebb a kerítés magasságában mászásgátlót (tüskés gallér vagy palást) kell felszerelni.

CITES:

Az állatok, növények és a belőlük készült különféle termékek, ajándéktárgyak, használati cikkek nemzetközi kereskedelme napjainkra hatalmas méreteket öltött, éves forgalma eléri a 159 milliárd dollárt (közel 32 billió forintot), és évente több mint 350 millió egyedet érint.
Sok fajt azért gyűjtenek össze élőhelyeikről, hogy kedvtelésből tartsák őket. Másokat, értékesnek tartott részeikért pusztítanak el, hogy feldolgozás után kerüljenek az üzletekbe.  A kipusztulás szélére sodródott sok ezer állat- és növényfaj. Ehhez a szomorú eredményhez, az élőhelyek folyamatos emberi pusztítása mellett, jelentős mértékben hozzájárul az a kereskedelmi rendszer, amely mára már az egész Földet behálózza, és amely a második legfontosabb veszélyeztető tényező a fajok fennmaradása szempontjából. A veszélyeztetett fajokkal folytatott szabályozatlan nemzetközi kereskedelem növekvő méretei, és ennek egyre szembetűnőbb káros hatásai egy nemzetközi megállapodás létrehozását tették szükségessé. Így jött létre 1973-ban a Washingtoni Egyezmény vagy más néven CITES (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora – Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről), melyhez Magyarország 1985-ben csatlakozott. Célja, hogy ellenőrzése alá vonja a veszélyeztetett fajok kereskedelmét, és ezáltal megakadályozza, hogy állat- és növényfajok ezrei a kipusztulás szélére jussanak.

A legtöbb medvepopuláció létszáma drámaian csökken / kivéve Oroszországot, Kanadát és Alaszkát/. Sajnos a medvetestrészek /főleg az epehólyag/ iránti kereslet nem csökken. A hagyományos kínai gyógyászatban a medvék epéjét és epehólyagját használják. A medveepe ursodeoxycholsavat tartalmaz, amivel különböző máj- és szívbetegségeket, lázat, emésztési zavarokat, aranyeret és kötőhártya-gyulladást szoktak kezelni. A legnagyobb fogyasztók Dél-Korea, Kína és Japán.
A medve epe ezen kívül samponok, gyógyteák és kozmetikumok alapanyaga.
A medvék több testrészét (pl. fogait, karmait) amulettként használják.
Ezek a termékek egyre nehezebben hozzáférhetőek, ezért áruk egyre növekszik. 1995-ben Koreában egy gramm medveepehólyag 167 $-ba került. Manapság egy egész epehólyagért 7000 $-t is fizethetnek.

Kereskedelem:
6 faj tartozik a CITES I függelékébe*: örvös medve, ajakos medve, maláj medve, pápaszemes medve, óriáspanda és kis panda.
3 faj tartozik a CITES II.  függelékbe**: a barnamedve (egyes alfajai az I függelékbe tartoznak), a fekete medve és a jegesmedve.
Manapság az epehólyag iránti kereslet az óriáspanda és a kis panda kivételével valamennyi medvefajt veszélyezteti.
Annak ellenére, hogy Kelet-Ázsia országai mind a CITES tagjai, a kereslet továbbra is ezekben az országokban a legjelentősebb.

*CITES I. függelék: A kipusztulás szélén álló fajokkal folytatott nemzetközi kereskedelem szigorúan tilos. Jelenleg közel 800 ilyen fajt sorol fel az egyezmény I. függeléke.

**CITES II. függelék: A II. függelékben szereplő fajokat szintén veszélyezteti a nagymértékű kereskedelem, állományuk azonban ma még nincs kritikus helyzetben.

Egyéb veszélyeztető tényezők a vadászat és az élőhelyek pusztulása.

JÁTÉK:

https://forms.gle/JyaD1xnx2aLqVnXy9

 

 

 

 

 

Forrás:
http://www.cites.hu/cites.html
3/2001. (II. 23.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet az állatkert és az állatotthon létesítésének,
működésének és fenntartásának részletes szabályairól.
85/2015. (XII. 17.) FM rendelet a veszélyes állatfajokról és egyedeik tartásának szabályairól.

Share this Tweet this Share this Share this Pin this
+
Családbarát hely ZooLive gomb