Oldal kiválasztása

A téli álomba merülés előtt a legtöbb állat fokozott táplálkozással nagy mennyiségű zsírt halmoz fel a testében, s az alvás idején az ebből származó energiával tartja fenn életét.

A téli álom alatt minden szerv működése a minimálisra csökken. Az alvás mélységének fokozódásával ritkul a légvételek száma, intenzitása, valamint csökken az anyagcsere is. A téli álom az anyagcsere intenzitásának olyan mértékű lecsökkenésével jár, hogy a téli álmot alvó állat szinte tetszhalott állapotba kerül, és a testhőmérséklete is lecsökken 4 °C körüli értékre. A medvék nem alszanak igazi téli álmot a kifejezés ilyen értelmében, azonban a mérsékelt égövben ezek az állatok kevésbé aktívak a téli időszakban. A medvék anyagcseréje 25%-kal lassul, a testhőmérsékletük 7-8°C-kal süllyed, a szívverésük percenként 40-50-ről 7-8-ra esik vissza.  Más állatokkal ellentétben viszonylag éberek maradnak, külső inger hatására könnyen felébrednek.

Az európai barnamedve (Ursus arctos) megfelelő időjárási körülmények között október és december között tér téli álomra, amelyből a márciustól májusig tartó időszakban ébred attól függően, hogy élőhelyére mikor érkezik meg a tavasz. A medvék téli álma némiképp eltér a többi emlősfajétól: a különféle rágcsálókkal – pelékkel, ürgékkel, sünökkel – és a denevérekkel ellentétben, amelyek a normális 37-39 Celsius-fokos testhőmérsékletről 1-9 Celsius-fokra váltanak, a medvék álma nem jár hibernálódással. Testük nem hűl le drasztikusan, és szinte minden testi tevékenységük zavartalanul működik tovább. A vemhes nőstények méhében a magzatok szabályosan növekednek, a kicsinyek megszületnek, a szoptatásuk is téli álomban történik. A medvék a téli álom alatt testsúlyuk akár 25%-át is elveszíthetik, hiszen ez idő alatt táplálékbevitelük is jelentősen visszaesik.

A medvéknél ez a nyugalmi időszak nem azért alakul ki, mert fázik az állat, hanem a táplálék hiánya miatt. Állatkertünkben, ahol folyamatos a táplálékellátás, Niki egész évben éber marad, csupán valamivel többet pihen a barlangjában. Medvénk a bőséges eleség miatt egyáltalán nem alszik téli álmot, ebben az időszakban is egyike állatkertünk legaktívabb lakóinak.

Hazánkban a barna medve látja el az időjós szerepét. A hagyomány szerint február 2.-án  Gyertyaszentelő Boldogasszony napján a medve kibújik barlangjából. Ha tiszta, derült az idő, és a mackó találkozik az árnyékával, megijed tőle, és visszamegy aludni-, tudja, hogy még sokáig fog tartani a tél. Amennyiben nem látja meg az árnyékát a borús, zord időjárás miatt, megérzi, hogy a rossz idő nemsokára enyhülni fog, hamarosan vége a télnek. A népi megfigyelés egyes források szerint Palócföldről, a mai Szlovákia területéről származik, ahol január 25.-e számít a medvék általi időjóslás napjának. Míg más források szerint Erdélyből ered a hiedelem, de az is valószínűsíthető, hogy nem is egy népi megfigyelésről van szó, hanem egyik nagy írónk, Jókai Mór alkotta meg az időjós medve alakját. A medve és az árnyéka ugyanis Jókai egyik regényében, „Az új földesúr”-ban kerül először említésre.

Játék:

https://forms.gle/jhzGPpupcLSYK8L57

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Share this Tweet this Share this Share this Pin this
+
Családbarát hely ZooLive gomb